Miután Magyar Péter hétfőn a parlamentben hosszas beszédben ismertette a 2027-es, a haveri kapitalizmussal szakító költségvetés főbb irányait, a kedvezményezettek szélesebb körét – és néhány vesztest is megnevezett –, kedd délelőtt a miniszterelnök társaságában Kármán András pénzügyminiszter részletadatot is közölt arról, hogyan alakulnak jövőre az állam pénzügyei, illetve milyen fontosabb makrogazdasági pályával számolt a PM a tervezet készítésekor.

Az államháztartási hiányt, ahogyan azt Magyar hétfőn bejelentette, GDP-arányosan 4,9 százalékra csökkentik az erre az évre várható 7,5 százalékról.

Ez úgy áll össze, hogy a választások előtti idei egyszeri kiadások hatása önmagában 1,9 százalékkal javítja az egyenleget; az „igazságosabb közteherviselés” 0,9 százalékkal; az állami pazarlás visszaszorítása 1,5 százalékkal; a kamatkiadások és egyéb tételek 0,2 százalékkal; miközben rontja az államháztartási egyenleget a nyugdíjasoknak, családoknak, béremelésre adott és a közszolgáltatások költséginek növeléséből fakadó tételek 1,4 százalékkal, az energiaárak és egyéb tényezők hatása 0,5 százalékkal.

A prezentációban bemutatott GDP-arányos és forintosított adatokból kiszámolható volt, hogy a kormány nagyjából 95 ezer milliárd forintos nominális GDP-val kalkulál 2027-re (az adóbevételek 665 milliárd forintos egyenlegjavító hatását például GDP-arányosan 0,7 százalékos értékkel tüntették fel).

Ez azt jelentheti, hogy a 4,9 százalékos GDP-arányos deficit nagyjából 4665 milliárd forintnak felel meg.

A 444 kérdésére Kármán András pénzügyminiszter azt mondta, hogy a 2027-es költségvetést 364 forintos euróárfolyammal tervezték.

Más szerkezetben nézve az egyenlegjavítást: az állam elsősorban a kiadások csökkentésével akarja a hiányt lefaragni.

Az állami kiadásokat 1465 milliárd forinttal csökkentik, míg az adóváltoztatások egyszerre növelik és csökkentik az állami bevételeket.

Ahogy írtam, az állami bevételek 665 milliárd forinttal nőnek a PM várakozásai szerint, ami úgy jön össze, hogy az adóemelések és az új vagyonadó 929 milliárd forintos többletbevételt jelent 2027-re a PM várakozásai szerint, amit 264 milliárd forinttal csökkent a lakossági adócsökkentés (ami az szja csökkentésének 250 milliárdjából és a tűzifa és gyógyszer áfájának 14 milliárdjából áll).Ez a két tétel együtt 2130 milliárd forintot jelent, ennyivel csökkenhet jövőre az államháztartás hiánya.

Az állami kiadások lefaragását az alábbiakban részletezték: Előnytelen koncessziós szerződések (útkoncesszió): 246,1 milliárd forint, Nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások: 169,5 milliárd, Migrációs bírság eltörlése: 135 milliárd, Kekvák reformja, a felsőoktatási kekvák támogatásának csökkentése: 119,3 milliárd, Kormányzati kommunikációs és rendezvények: 92,6 milliárd, Ingatlanok és presztízsberuházások: 87,7 milliárd, Közmédia: 61,3 milliárd, Takarékosabb központi beszerzés: 56,2 milliárd, NER-közeli alapítványok és álcivil szervezetek: 50,3 milliárd.

A 444 kérdésére, miszerint az, hogy az útkoncessziós kiadások nem lenullázódnak, csak csökkennek (566 milliárdról 246 milliárddal 320 milliárdra) azt jelenti-e, hogy mégis marad az autópálya-koncessziós szerződés a Mészáros-Szíjj-féle MKIF Zrt.-vel, Magyar Péter azt mondta: nem, „nincs alku az oligarchákkal”, a szerződést felmondják, de vannak olyan folyamatban lévő, kifutó tételek, például az M1-es autópályán folyó beruházásoké, amiket be kellett tervezni a költségvetésbe.

A bevételnövekedés főbb tételei az alábbiak lesznek (ezek egy részét Magyar Péter már hétfőn ismertette a parlamentben): tao és innovációs járulék: 240 milliárd forint, vagyonadó: 200 milliárd, dohány jövedéki adója: 90 milliárd, környezetvédelmi adók (cégautóadóval): 79 milliárd, adótervezés szigorítása (tao, Robin Hood-adó stb.): 70 milliárd, kiskereskedelmi, biztosítási és reklámadó együtt: 54 milliárd forint, szja-kedvezmények „célzása”: 45 milliárd, pénzügyi tranzakciós illeték: 40 milliárd, bányajáradék emelése: 37 milliárd, rehabilitációs hozzájárulás: 35 milliárd, népegészségügyi termékadó: 20 milliárd.

Arra a kérdésre, hogy nem kell-e tartani arról, hogy az ágazati különadókat az érintettek áthárítják a lakosságra, Magyar Péter azt mondta: minden ellenőrzés kérdése. „Egy jól működő államnak van lehetősége, akár a fogyasztóvédelem területén, akár más adminisztratív eszközökkel, hogy ne terheljék át ezeket a terheket”, bár elismerte, hogy ez teljesen nem zárható ki.

Kármán András beszélt arról is, hogy az államadósság a 2026 végére várt 77,5 százalékos GDP-arányos szintről 77,2 százalékra csökken a jövő év végére.

Az adósság kamatterhei –amik évekig a legmagasabb GDP-arányos szinten voltak az EU-ban – jövőre a GDP 3,8 százalékán lesznek, ami minimális csökkenés az idei 3,9 százalékhoz képest, és a még kifutó állampapírok magas hozamszintjeivel magyarázható.

Ebből az is következik, hogy az úgynevezett elsődleges egyenleg GDP-arányosan mínusz 1,1 százalék lesz.

A sajtótájékoztatón kiderült továbbá, hogy a kétgyermekes anyák szja-mentessége 40 év fölött nem jár, a 40. életév betöltésével azok is elveszítik az adómentességet, akik mostanra már jogosultak lettek rá; elvileg létszámstop nincs a minisztériumokban és az állami intézményekben, vállalatoknál, de a kormány úgy döntött, hogy az üres álláshelyeket nem töltik be; a nyugdíjakat januártól 3 százalékkal emelik – túl ezen a minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelik, ezt már tudtuk –, ezen felül bevezetik a nyugdíjasok SZÉP kártyáját, amire jövőre 50 ezer forintot (a havi 200 ezer forint fölötti nyugdíjat kapók 25 ezer forintot) adnak 2027-ben, majd 2030-ig emelik 200 000 (és 100 000) forintokra; az önkormányzatok 176 milliárd forinttal kapnak többet jövőre; a kormány számításai szerint a lakossági adóváltozásokkal, családipótlék-emeléssel és egyéb intézkedésekkel 950 ezer-1 millió család jár jobban, 40-60 ezer családnál „célzottabb lesz az adómentesség”; a településeket terhelő szolidaritási hozzájárulás mérséklése a főváros egyenlegét 30 milliárd forinttal, a megyei jogú városokét mintegy 15 milliárddal, a többi városét 10 milliárddal javítják, de annak teljes megszüntetése nem cél, bár a mostani „valószínűleg az ideálisnál magasabb” a pénzügyminiszter szerint; a községek 37 milliárd forinttal, a nem megyei jogú városok 25 milliárddal kapnak több állami támogatást, a megyei jogú városok és a főváros közösségi közlekedésre több mint 110 milliárd forintot kap; a megyei önkormányzatokat („politikai kifizetőhelyeket”) mielőbb megszüntetik, a 2027-es költségvetési tervben még szerepelnek, de 2027-ben megszüntetik őket. ]]>