Mintegy 50–60 ezer egykori ügynök neve és adatai válnak nyilvánossá november 4-én, szerdán délelőtt a nyitottaktak.hu oldalon – mondta az MTI-nek Cseh Gergő Bendegúz , az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója.

A főigazgató arra figyelmeztetett, hogy a dokumentumokat forráskritikával kell kezelni, vagyis nem kell mindent elhinni az állambiztonsági szerveknek és irataiknak.

Elsőként háromféle nyilvántartás válik bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os kartonok, amelyek az ügynökök személyazonosító adatait és tevékenységük legfontosabb adatait tartalmazzák; a B-naplók, amelyek a beszervezési dossziékhoz tartozó ügynökök nevét sorolják fel; a H-adattár, amelyben az 1970-es évektől mágnesszalagokon rögzítették a hálózati személyek adatait és fedőnevét.

A nyilvántartások között lehetnek átfedések.

A részletesebb, úgynevezett B-dossziékat később, legkésőbb 2027. február 25-éig hozzák nyilvánosságra.

Ezekből több mint kilencezer kerül fel az oldalra: a húsz–ötven, esetenként több száz oldalas dokumentumok a tartótiszt szemszögéből mutatják be az ügynöki életutat.

Az Országgyűlés szeptember derekán fogadta el az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt .

Az első adatok közzétételét eredetileg október 23-áig tervezték, ám az iratok átvizsgálása és előkészítése a vártnál több időt igényelt .

Az ügynökök is lehettek áldozatok Cseh Gergő Bendegúz szerint már számos kérés érkezett a levéltárhoz, hogy bizonyos adatokat ne tegyenek közzé, ám a törvény erre nem ad lehetőséget.

Az érintettek ugyanakkor helyesbítést fűzhetnek az iratokhoz: például jelezhetik, ha az állambiztonsági dokumentum állításával szemben nem hazafias indíttatásból, hanem zsarolás hatására működtek együtt.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy az áldozati és tettesi szerepek egy diktatúrában nem mindig választhatók el egyértelműen.

Előfordult, hogy valaki a háború után lelkes kommunista volt, majd 1956-ban forradalmár lett, később éppen ezzel zsarolva szervezték be, végül pedig ellenzékiként őt is megfigyelték.

Nem beszélve arról, hogy a beszervezés gyakran durva zsarolással történt, így mielőtt az ügynök másokat a rendszer áldozatává tett, már maga is áldozattá vált.

A diktatúra így működött – fogalmazott.

Szerinte sokan találhatnak majd egykori ügynököt a családjukban vagy ismeretségi körükben.

A levéltár az iratok értelmezésében tud segíteni, az érzelmi és erkölcsi feldolgozáshoz azonban mentálhigiénés szakemberekre, valamint az egykori megfigyeltek, ügynökök és tartótisztek beszámolóira is szükség lehet.

Az iratok jelentős része hiányzik A Rákosi- és a Kádár-rendszer becslések szerint összesen mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott, de csak valamivel több mint egyharmaduk neve ismert.

Részletes, érdemi információ nagyjából a tizedükről áll rendelkezésre.

A főigazgató szerint a legnagyobb iratveszteség 1956-ban történt: a felkelők több helyen feldúlták az ÁVH irattárait, majd a forradalom leverése után visszatérő állambiztonságiak is iratokat semmisítettek meg.

A rendszerváltáskor egyes tartótisztek zsarolási lehetőséget láttak a dokumentumokban, ezért magukkal vitték azokat, mások az ügynökeiket próbálták védeni az iratok megsemmisítésével.

Szeptemberi videóriportunkban megnéztük , hol és hogyan őrzik az ügynökaktákat, és hogyan készülnek a levéltár munkatársai a nyilvánosságra hozatalukra.

A riportban Cseh Gergő Bendegúzt is kérdeztük: Kapcsolódó „Van olyan, akinek van félnivalója” – megnéztük, hol őrzik a hamarosan megnyíló ügynökaktákat Hamarosan nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.

Megnéztük, hol és hogyan őrzik a dossziékat, illetve pontosan milyen munkát végeznek jelenleg a levéltár dolgozói azért, hogy a jövőben bárki böngészhesse az adatokat.

The post Állambiztonsági levéltár: Az iratok hiányosak, tartalmuk nem feltétlenül felel meg a valóságnak first appeared on 24.hu .