Cikkünk folyamatosan frissül. 2026-ban „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és autokatalízis felfedezéséért” a francia Henri B.
Kagan és a japán Kenso Soai kapta az 1901 óta idén 118. alkalommal kiosztott kémiai Nobel-díjat. „Egyes molekulák – például az aminosavak – két, egymás tükörképének számító változatban léteznek.
Az élő szervezetek azonban e tükörképek közül csak az egyiket tartalmazzák.
Sokáig a kémia egyik nagy rejtélye volt, hogyan alakulhat ki ez a fajta kémiai aszimmetria.
Kagan és Kenso Soai megoldást találtak erre a rejtélyre” – olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia sajtóközleményében.
A hivatalos indoklás szerint Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezte a kémiai reakciók befolyásolásának egy új módját.
A következő lépést Kenso Soai 1995-ös, meghatározó jelentőségű publikációban ismertette. 2003-ban aztán bemutatta azt reakciót, amelynek során a két lehetséges tükörképi forma közül kizárólag az egyik keletkezett.
A biokémiai evolúció kivételével először. „Henri Kagannak és Kenso Soainak köszönhetően ma már tudjuk, hogyan alakulhat ki a homokiralitás.
Felfedezéseik döntő jelentőségűnek bizonyultak azon kémikusok számára, akik gyógyszergyártási célú reakciókat terveznek”.
Tavaly a gázok tárolását forradalmasító porózus anyagok kifejlesztését, tavalyelőtt az AlphaFold2 fehérjekutató algoritmus megalkotását, három éve pedig a kvantumpontok felfedezését jutalmazta kémiai Nobel-díjjal a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A magyar kutatók közül 1925-ben Zsigmondy Richárd „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”; 1943-ban Hevesy György „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”; 1986-ban Polányi János D.
Herschbachhal és Yuan T.
Lee-vel megosztva az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért; 1994-ben pedig Oláh György "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért" kapta meg a kémiai Nobel-díjat. 2026-ban szokás szerint az orvosi-élettani Nobel-díj sorsáról döntött a stockholmi bíráló testület, amely idén a Karl Deisseroth, Peter Hegeman és Georg Nagel kutató-triót jutalmazta a „fénnyel vezérelt ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseket”; a fizikai Nobel-díjat pedig Francis Halzen belga asztrofizikus, az IceCube Neutrino Observatory szülőatyja nyerte el 2026-ban. ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.