A még megmaradt szabad parkolóhelyekért vívott csata végtelen, és a hőfoka leginkább attól függ, hogy milyen a parkolóhelyek és a helyre vadászó autósok aránya.

De nem csak a helyek száma, hanem azok elhelyezkedése is okozhat bonyodalmat.

Pláne, ha valaki sajátjának tekinti a háza előtti placcot.

Fontos tudni, hogy a ház előtti közterület általában nem tartozik az ingatlanhoz, illetve annak tulajdonosához.

Hiába található az úttest széle, a parkolósáv vagy az útpadka közvetlenül a ház előtt, attól az még nem lesz automatikusan az ingatlan tulajdonosának privát parkolója.

Ha nincs megállási, várakozási tilalom, helyi korlátozás, engedélyköteles parkolási rend, és a jármű egyébként szabályosan áll, akkor azt a helyet más is használhatja.

A KRESZ szerint járművel ott lehet megállni, várakozni, ahol azt jogszabály, közúti jelzés vagy bármi más nem tiltja.

Persze vannak alapból tiltott helyek, ilyen a járda, a kapubeálló, vagy a zöldterület, de a legtöbb esetben van valamilyen kivétel is.

Mit tehet tenni, ha nincs hely?

Van, akinek roppant mód bosszantó egy átdolgozott nap után arra hazaérkezni, hogy a ház előtti parkolóhelyen már más áll.

De mit lehet ilyen helyzetben tenni?

A csendben puffogáson és a helyzet tudomásul vételen kívül nem sokat.

Ha más nem tiltja, akkor lakott területen az úttesten, más háza előtt is addig parkolhat egy autó, ameddig csak akar.

Akár évekig is.

Ennek többek között feltétele az is, hogy ne zavarja a forgalmat és mindezt rendszámmal, érvényes műszakival tegye.

Ezeken túl a helyi várakozási és fizetési szabályokat (pl. kizárólagos lakossági várakozási engedély) is minden esetben be kell tartani.

Parkolás műszaki nélkül Lejárt műszakival, rendszám nélkül, üzemképtelen autóval legfeljebb 10 napig lehet mellékúton parkolni.

Ennél hosszabb időre már közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni – ez pénzbe fog kerülni – amit a gépjármű üzembentartója a tárolás helye szerint illetékes önkormányzatnál kérhet.

Ez főútvonalra és tömegközlekedés által használt útvonalra egyáltalán nem, mellékútvonalra pedig csak határozott időre – legfeljebb 90 napra – adható ilyen engedély.

Az, hogy valaki pont a háza előtti területen szeretne parkolni, az teljesen lényegtelen, erre semmivel sincs több joga, mint annak, aki a szomszéd utcában, vagy éppen Debrecenben lakik.

Ennek ellenére sokan próbálkoznak azzal, hogy valahogy elvegyék a kedvét a többi autósnak a sajátként kezelt hely elfoglalásától.

Az első ellenállási szint a táblázás, üzengetés.

Persze ez általában értelmetlen dolog, mivel a táblát kihelyezőnek semmi joga nincs a közterület lefoglalására, így ezekkel nem kell törődni.

Ennek ellenére a saját készítésű, vagy éppen táblaboltban beszerzett és önhatalmúlag kihelyezett jelzések legtöbbször elérik a céljukat, az átlagautós nem fog ott megállni.

Aki táblákat, üzeneteket barkácsol, az valószínűleg más gazemberségre is képes, az autó pedig komoly érték, senkinek nem hiányzik egy kiszúrt kerék, vagy végigkarcolt fényezés.

Pedig nem jó ötlet az útban lévő autót megrongálni, leereszteni, kiszúrni a kerekét, más autóval elzárni az útját, fenyegető üzenetet hagyni, vagy önhatalmúlag elszállítani, aki ilyet tesz, könnyen bajba kerülhet.

Eggyel fejlettebb szint, amikor fizikai akadályokkal is nehezítik a parkolást.

Leginkább költözésnél, vagy felújítási munkáknál fordul elő, hogy diszperzites vödörrel, vagy zöldségesrekesszel foglalja valaki a helyet.

Normális környéken ez szerintem tolerálható, megbeszélhető, mindenki költözött már, vagy várta a kőművest, mosógépet, de persze csak akkor, ha nem tart hetekig a helyfoglalás.

A legprofibb és láthatóan jól működő megoldás, ha valaki egy segédmotoros kerékpárt vásárol, és azt támasztja le a háza elé a kinézett parkolóhelyre.

Ez több szempontból is zseniális húzás.

Először is filléres befektetés, és mivel a robogónak nincs rendszáma, műszakija, így a közteres sem tud vele mit kezdeni.

Ellenben járműnek minősül, így parkolhat az úttesten, akár az idők végezetéig.

Ha pedig valaki letakarja egy ponyvával, akkor nem is annyira csúnya.

Van viszont egy nagy hátránya.

Ha nem az idegen autósok parkolásának blokkolása a cél, akkor minden alkalommal meg kell mozgatni a letámasztott robogót, hogy hozzáférjenek a stoppolt helyhez.

Ahol biztosan tilos parkolni A KRESZ tiltja a várakozást, ahol a jármű az út menti ingatlanra történő behajtást vagy kihajtást az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül akadályozza.

Szabálytalanná lehet a parkolás akkor is, ha a parkoló jármű miatt nem marad hely a forgalom számára.

A KRESZ kimondja, hogy tilos megállni ott, ahol az autó és a záróvonal, illetve az út másik oldalán álló jármű között nem marad legalább három méter széles terület.

A járdára történő parkolásnál is szigorú feltételek érvényesek, ott csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi.

Továbbá a jármű legfeljebb a járda szélességének felét foglalhatja el, és a gyalogos közlekedés részére legalább másfél méter széles területet szabadon kell hagyni.

Nyilván ez nem mindenhol kivitelezhető.

A zöldfelület is tiltott pálya.

Más kérdés, hogy az a porrá égett, kihalt semmiféle életjelet nem mutató pusztaság, amihez képest a Góbi-sivatag is burjánzó őserdő miért számít zöldfelületnek.

Így, hacsak centmétereket is lógsz rá a kerékkel, a szőrösebb szívű közteres már adja is a büntetést.

Kellő megbánást tanúsítva, fényképekkel érvekkel alátámasztva nem lehetetlen egy figyelmeztetéssel megúszni a kalandot.

Erre azonban csak az első alkalommal van esély.

A belváros legmélyebb bugyraiban a biciklisávok, sétálóutcák, közösségi terek helyigénye miatt megtizedelt parkolóhelyekért folynak hasonló harcok.

A belvárosi ember meglehetősen furcsán áll az autótartáshoz, általában azt tartja kívánatosnak, hogy mindenki más használja csak a tömegközlekedést ha a városba jön – hiszen Budapest tömegközlekedése a folyamatos fanyalgás ellenére is a jobbak közé tartozik – de neki azért ne kelljen buszra szállnia, tarthasson autót.

Lehetőleg úgy, hogy közterületen parkolóhelye is legyen, közel a lakásához.

Ebben pedig a kerületek partnerek is és nyakra-főre jelölik ki az olyan parkolóhelyeket, ahol csak a helyiek autói parkolhatnak.

A polgármesterek ezzel próbálják lekenyerezni az autós szavazóikat, akik szinte minden belsőbb kerületben lázadoznak, amiért lassan se közlekedni, se parkolni nem tudnak normálisan.

Az igazi hülyék és a fizetős parkolás Van egy különösen ostoba réteg is, aminek tagjai a fizetős parkolás bevezetésében látják a saját parkolási gondjaik megoldását.

Persze mindezt úgy, hogy nekik legyen ingyenes, vagy filléres áron megvehető engedélyük, de mások fizessenek, vagy még inkább be se tegyék a lábukat az ő utcájukba.

Jellemzően ők vannak a legjobban felháborodva, ha valahova autóval mennek, és ott fizetni kell a parkolásért.

Ezek a figurák az önkormányzatok hasznos hülyéi, akikre lehet mutogatni egy-egy új fizetős övezet kijelölésekor: ti kértétek, megkaptátok.

Az önkormányzat meg röhög a markába, és forgalomszabályzásként adja el a szinte nulla befektetés mellett komoly bevételt hozó újítást.

És mindig vannak ilyen emberek, akiket valahol talán még meg is lehet érteni.

Ahogy bővülnek a fizető övezetek, ahogy egyre kijjebb szorulnak az ingyenes területeket használó autósok, úgy változik, hogy éppen melyik környéket parkolják élhetetlenné az ingázók.

És elsőre akár jó ötletnek is tűnhet a fizetős övezet kialakítása.

Pedig nem az.