Csád kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, de nem azért, amiért Orbánék is megpróbálták

Csád kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), mert a szervezet a csádi kormány szerint korlátozott hatékonysággal és következetlenül működik – jelentette be hétfőn az afrikai ország külügyminisztériuma.

A döntésről hivatalosan is értesítették az ENSZ-t.

Az MTI által ismertetett közlemény szerint a csádi kormány az ICC 2002 óta végzett munkájának áttekintése után jutott erre az elhatározásra.

Azt kifogásolták, hogy a bíróság tizenhárom vizsgálatából kilenc afrikai államokat érintett, jelenlegi hét fogvatartottjából pedig hatot afrikai ügyekkel összefüggésben vádoltak meg.

A külügyminisztérium múlt csütörtökön még azt közölte, hogy az Egyesült Államok afrikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese kérte Csád ICC-tagságának felülvizsgálatát.

Abdoulaye Sabre Fadoul csádi külügyminiszter pénteken ugyanakkor tagadta, hogy a kilépésről amerikai kérésre döntöttek volna.

Csád azt állítja, a kilépés ellenére elkötelezett marad a háborús és más súlyos bűncselekmények üldözése mellett, és saját bíróságaira, valamint az afrikai regionális igazságügyi szervekre támaszkodna.

Csádot civil szervezetek korábban azzal vádolták, hogy az Egyesült Arab Emírségekből származó fegyverek továbbításával támogatta a szudáni polgárháborúban harcoló Gyorsreagálású Támogató Erőket (RSF).

Orbán Netanjahu látogatásakor jelentette be a magyar kilépést Az Orbán-kormány 2025 áprilisában indította el Magyarország kiléptetését az ICC-ből, amikor Budapestre látogatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu ellen a bíróság 2024 novemberében adott ki elfogatóparancsot háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt.

Magyarországnak tagállamként le kellett volna tartóztatnia az izraeli kormányfőt, ez azonban nem történt meg.

Orbán Viktor akkor azzal érvelt, hogy az ICC-ből „politikai bíróság” lett, és különösen az Izraellel kapcsolatos döntéseket kifogásolta.

A kormány már két nappal azután vizsgálni kezdte a kilépés lehetőségét, hogy az ICC főügyésze 2024 májusában kérte a Netanjahu elleni elfogatóparancs kiadását.

A parlament 2025 májusában szavazta meg a kilépést .

Az ICC később megállapította, hogy Magyarország megszegte a Római Statútumból fakadó kötelezettségét.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a 24.hu-nak úgy fogalmazott: a magyar kormány politikai indokból, szándékosan követett el jogsértés t.

A kilépés csak az ENSZ értesítését követő egy év elteltével vált volna hatályossá.

A Tisza-kormány azonban még a határidő lejárta előtt visszavonta az Orbán-kormány döntését, majd május 27-én az Országgyűlés is megszavazta, hogy Magyarország maradjon az ICC tagja.

Az előterjesztést a Tisza 133 képviselője támogatta , a Fidesz–KDNP 37 képviselője ellenezte, a Mi Hazánk pedig tartózkodott.

Orbán Gáspár szerepét már vizsgálják Az Orbán-kormány korábban különösen szoros kapcsolatokat épített ki Csáddal.

A kabinet egy legfeljebb kétszáz fős magyar katonai missziót készített elő, amelyet hivatalosan a terrorizmus és a migráció elleni küzdelemmel, valamint a humanitárius programok támogatásával indokolt.

A kormány emellett 200 millió eurós kötött segélyhitelt ajánlott fel az afrikai országnak.

A misszió előkészítésében Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is részt vett, jelenlétét azonban kezdetben igyekeztek eltitkolni.

Böröndi Gábor vezérkari főnök idén áprilisban elismerte, hogy Orbán Gáspár tagja volt egy kormányzati tervezőcsoportnak , de „erőteljes túlzásnak” nevezte, hogy ő vezette volna a misszió tervezését.

Pálinkás Szilveszter százados ezzel szemben azt állította, hogy a kormányfő fia meghatározó szerepet játszott a tervben, és ötvenszázalékos „harcértékvesztéssel” számolt.

Orbán Viktor a fiára vonatkozó állítást visszautasította, mondván, századosok és főhadnagyok nem terveznek katonai missziókat.

A Magyar Hang a napokban arról írt, hogy 2023 szeptemberében egy csaknem kétszáz embert szállító katonai repülőgépen Orbán Gáspárt mutatták be a csádi kiküldetés vezetőjeként , és a felszállás után neki adták át a parancsnokságot.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a lapnak azt mondta, vizsgálat folyik az ügyben.

Egy 2025 novemberében készült honvédelmi minisztériumi tervezet szerint a csádi misszió 2026-ban 27 milliárd forintba kerülhetett volna, az előterjesztés azonban végül nem került a kormány elé.

The post Csád kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, de nem azért, amiért Orbánék is megpróbálták first appeared on 24.hu .