„Közérdekű adatigényléssel éltem az Igazságügyi Minisztérium felé, hogy megérthessük, mennyire volt aktív a titkosszolgálat az Orbán-kormány 16 éve alatt!” – írta szerdai Facebook-posztjában Néher András győri tiszás országgyűlési képviselő, az Országgyűlés jegyzője.

A politikus azt követően tett így, hogy a 24.hu megírta , összesen 18 906 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok titkos megfigyelésre az aktuális igazságügyi minisztertől 2010-2026 között.

A képviselő ezt követően arra volt kíváncsi, hogy 2002-2010 között hogyan alakultak ezek az adatok, és így összehasonlítható legyen a szocialista kormányok és a Fidesz vezette kabinetek területen kifejtett tevékenysége.

Eszerint a szocialista miniszterelnökök alatt „6040 esetben adott engedélyt az igazságügyi miniszter titkos megfigyelésre.

Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor idején évi átlag 1181 darab, míg azt megelőzően évi átlag 755 darab megfigyelést engedélyeztek, ami 56 százalékos növekedést mutat. 56 százalékkal többször figyeltek meg minket az elmúlt 16 évben, mint az azt megelőző szocialisták vezette 8 évben.

Ez drasztikus növekedés” – írja Néher András.

Mint korábban megírtuk: ezek azok a titkos megfigyelések, amelyeknél nem bűnüldözés céljából vetik be a titkosszolgálatokat – ott a nyomozási bíró hatáskörébe tartozik az engedélyezés –, hanem alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági célból kérnek megfigyelést.

Ezek célpontjai lehetnek szélsőséges csoportok, külföldi kémek vagy bárki, aki veszélyeztetheti a gazdasági, társadalmi rendet a kormányzat szerint.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az elmúlt 16 évre vonatkozó számok azt bizonyítják, hogy a miniszteri engedélyezés nem elfogadható módja a megfigyelések feletti kontrollnak.

Gyakorlatilag százszázalékos az engedélyezési arány, ami azt jelenti, hogy a miniszter nem gyakorol valódi kontrollt.

Ennek akkor lehet különösen jelentősége, amikor a kormány vissza akar élni a szolgálatokkal, és az igazságügyi miniszter nem tud ellentartani ennek, mivel a miniszter nem független a kormánytól, nincs önálló akarata” – mondta lapunknak Remport Ádám , a jogvédő szervezet kutatója, hozzátéve: ezekben a számokban benne vannak a Pegasus-ügy és akár a Tisza Párttal szembeni akciók is, melyekről egyelőre nem tudjuk, hogy magán-titkosszolgálatokkal végeztették-e el a piszkos munkát.

Az Orbán-kormány igazságügyi miniszterei mindössze ötvenszer tagadták meg az engedélyt.

Egy izraeli kibercégnek, az NSO-nak öt évvel ezelőtt szivárogtak ki a dokumentumai, köztük egy olyan adatbázis, amelyben szerepeltek olyan telefonszámok, amelyek feltörését kérték a cég ügyfelei – jellemzően állami titkosszolgálatok.

Nemzetközi oknyomozás kiderítette, hogy több mint 300 magyarországi célpont is szerepelt a listán, köztük újságírók, üzletemberek, ügyvédek, ellenzéki politikus is, akiknek a telefonjára a Pegasus nevű kémszoftvert telepítették észrevétlenül.

Kósa Lajos , a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának akkori fideszes elnöke elismerte, hogy a Belügyminisztérium vette meg az izraeli kémprogramot.

The post Brutálisan nőtt a NER-korszakban a kormány által engedélyezett titkosszolgálati megfigyelések száma first appeared on 24.hu .