Hivatalba lépett Baka András államfő. Súlyos visszaéléseket tártak fel a titkolt gyermekvédelmi jelentések.

Hivatalosan is elfoglalta államfői tisztségét Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit az Országgyűlés a kormánypárti Tisza-frakció jelöltjeként választott meg. Beiktatása alkalmából Magyar Péter miniszterelnök is nyilvánosan köszöntötte az új államfőt, és sok sikert, valamint emberséget kívánt a felelősségteljes munkájához. Ezzel egy időben Forsthoffer Ágnes ismét elfoglalta a parlamenti házelnöki széket. A belpolitikai átalakulások kapcsán Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt egyik legaktívabb képviselője hangsúlyozta, hogy amennyiben bevezetik a közvetlen elnökválasztást, a polgárok legkorábban 2027 végén dönthetnek majd közvetlenül az új köztársasági elnök személyéről.

Súlyos társadalmi és politikai feszültséget váltottak ki azok a korábban eltitkolt gyermekvédelmi ellenőrzések, amelyek eredményeit a kormány hosszú ideig nem hozta nyilvánosságra. A 2024-es vizsgálati dokumentumokból kiderül, hogy a hazai gyermekotthonokban sok helyen penészes, sötét, koszos és balesetveszélyes körülmények között éltek a kiskorúak. Az állandó szakemberhiány mellett a rendszerszintű éhezés több intézményben szexuális bántalmazáshoz vezetett. Bár Rétvári Bence, a Belügyminisztérium korábbi államtitkára nem reagált a súlyos vádakra, a Tisza-kormány Szociális és Családügyi Minisztériuma már dolgozik a feladatok megoldásán, és a hónap végére ígéri az átfogó vizsgálat jelentését.

Infrastrukturális téren komoly fejlesztések indulnak a győri vonalon: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentése szerint a Swietelsky nyerte a Budapest–Győr–Bécs vasúti fővonal Almásfüzitő és Komárom közötti szakaszának korszerűsítésére kiírt tendert. Ezzel párhuzamosan a közlekedőknek nehézségekkel kell szembenézniük, hiszen az M1-es autópályán folyamatosak a torlódások, a Duna alacsony vízállása miatt pedig a 7,5 tonnánál nehezebb járművek nem használhatják a kompokat. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep rendezvényei miatt ráadásul jelentős fővárosi lezárásokra és menetrendi változásokra kell készülnie a lakosságnak.

A gazdaságban is fontos tulajdonosváltás történt: új kézbe került a Cserpes Sajtműhely, miután Cserpes István eladta a márkát a mosonmagyaróvári Profood Flexum Kft.-nek, bár az alapító továbbra is tanácsadóként segíti a cég működését. Makrogazdasági fronton már a Költségvetési Tanács előtt van a 2026-os pótköltségvetés tervezete, amely mintegy 300 milliárd forintos elvonással számol, s a végső döntést Kármán András pénzügyminiszter hozza meg. A globális piacokat eközben Kína mélyülő válsága aggasztja, ahol a fiatalok munkanélküliségének megugrása és az állami élénkítés elmaradása a belföldi kereslet tartós gyengeségét jelzi.

A nemzetközi politikában tovább éleződik a feszültség Franciaország és Irán között, miután Párizs két iráni diplomata kiutasításáról döntött, válaszul arra, hogy Teherán megtiltotta a francia nagykövetség munkatársainak hazatérését. Svájcban a választópolgárok várhatóan elutasítják a semlegesség szigorúbb alkotmányos szabályozását, amely korlátozná az ország együttműködését a NATO-val és a szankciók alkalmazását. Kelet-Európában Románia megkezdte a tartalékos katonák behívását, különösen a székelyföldi térségben, míg a WHO kongói adatai szerint az ebolajárvány terjedése aggasztó méreteket öltött, a halálozási arány eléri a félelmetes ötven százalékot.

A technológiai szektorban látványos sikereket ért el a kínai Unitree Robotics, amely bemutatta legújabb humanoid robotját; a bejelentés után a cég részvényei több mint 500 százalékos szárnyalással indítottak a sanghaji tőzsdén. Az autóiparban ugyanakkor komoly visszahívást rendelt el a Stellantis, mivel közel egymillió járműnél a rádió szoftveres lefagyása miatt használhatatlanná válik a tolatókamera. Ezzel szemben pozitív hír az Audi győri gyárának, hogy a szigorú emissziós szabályok ellenére mégis megmenekülhet a legendás öthengeres motor gyártása, amely a korábbi tervekkel ellentétben továbbra is a palettán maradhat.