Magyarország sikeresen teljesítette az uniós helyreállítási alap (RRF) lehívásához szükséges összes jogalkotási és végrehajtási feltételt – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A feszített, mindössze három hónapos kormányzati munka során több mint száz új törvény és szabályozás született meg, megnyitva az utat a közel 10 milliárd eurós uniós támogatás hazahozatala előtt. A bejelentés mellé egy 11 milliárd forintos budapesti trolibusz-fejlesztési program beindítása is társult, amely kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester a főváros és a kormány közötti együttműködés új aranykorát vetítette előre. Az újbudai önkormányzat ugyanakkor jóval óvatosabb álláspontot képvisel: a kiemelt beruházási státuszok felfüggesztése után a helyi projektek teljes körű szakmai felülvizsgálatát kérte a minisztertől.
Komoly átalakítások zajlanak az államháztartás és az energiapolitika terén is. Kármán András az utolsó pillanatban nyújtotta be az idei költségvetés drasztikus módosítását, amely az eredetileg tervezett 3,7 százalékos hiánycélt 7,5 százalékos GDP-arányos deficitre emeli meg. Ezzel egy időben a Tisza-kormány fű alatt további 200 milliárd forint állami támogatást biztosított a Paks II. projektnek a keleti partnerekkel való egyeztetések közepette. Mindeközben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a meglévő lakó- és középületek energetikai korszerűsítésével akár egymilliárd köbméter földgázt is meg lehetne takarítani évente, amivel jelentősen mérsékelhető lenne az ország külföldi kitettsége.
A belföldi politikai életben az iskolakezdés hozott komoly felszíni feszültségeket. Magyar Péter miniszterelnök és Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitó ünnepségén vettek részt. Az ünnepélyes hangulat ellenére a pedagógus-szakszervezetek éles kritikákat fogalmaztak meg a kormányzati oktatáspolitikával szemben, és kilátásba helyezték a sztrájk megszervezésének lehetőségét is. Ezzel párhuzamosan az állami intézményrendszer átláthatóságát célozza meg a szeptemberben hivatalosan is felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, amelynek leendő jogköreiről és tényleges társadalmi hatékonyságáról máris intenzív viták folynak a közéletben.
A pénzügyi szektorban szintén fontos mérföldköveket regisztráltak az elmúlt napokban. Varga Mihály, az MNB elnöke közel ezer oldalnyi vizsgálati dokumentációt adott át a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló, Toroczkai László vezette parlamenti bizottságnak. A lakossági megtakarítások terén kiemelkedik a Babakötvény sikere: a 18. évüket betöltő fiatalok átlagosan 2,4 millió forintot kapnak kézhez a Start-számlákról, de a legoptimálisabb konstrukciót választó családok kifizetése az 50 millió forintot is meghaladta. Az MBH Bank eközben rekordmagas, közel 90 milliárd forintos féléves nyereséget könyvelt el, míg a Mol és az Új Európa Alapítvány közötti tranzakció lezárulásával elhárult az utolsó akadály is az osztalékfizetés elől.
A hazai kulturális életben mélyreható struktúraváltások zajlanak az intézményrendszer átalakításával. A kulturális szféra prominens képviselői nyílt levélben kértek sürgős egyeztetést Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztertől. Megszűnik a Terror Háza Múzeumot működtető alapítvány (kekva) is, amelynek feladatait a Városliget Zrt. veszi át; Schmidt Mária jelképes gondolatokkal búcsúzott az intézmény éléről. Nemzetközi szinten is feszültségek adódtak a kulturális képviseleteknél: Frank Füredi lemondott az MCC Brussels ügyvezetői posztjáról a kifizetések elmaradása miatt. A tudományos világot gyász rázta meg: 96 éves korában elhunyt Berend T. Iván Kossuth-díjas történész, az MTA volt elnöke.
A globális geopolitikai és gazdasági helyzetet komoly bizonytalanságok jellemzik. Izland lakossága ügydöntő népszavazáson utasította el az uniós csatlakozási tárgyalások felújítását, bizonyítva, hogy a jóléti modell az EU-n kívül is stabilan fenntartható. Brüsszelben ezzel egy időben a lakossági megtakarítások fejlesztési célú bevonását tervezik, miközben Belgium elutasítja a befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajna javára történő közvetlen felhasználását. A feszültségeket fokozza, hogy a közel-keleti krízis újabb eszkalációjaként a Hormuzi-szorosban tengeri aknatalálat ért egy szupertankert, ami azonnali olajár-növekedést indított el, miközben Oroszország újabb hadihajókat küldött a Földközi-tenger térségébe.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.