Alkotmánybírák választása és bojkott a parlamentben. Szijjártóék válasza a diplomáciai feszültségekre

Komoly belpolitikai feszültségek árnyékában zajlanak a parlamenti események, miután a Fidesz-frakció bejelentette: teljes egészében bojkottálja az új alkotmánybírák megválasztását. A kormánypárti politikusok azzal indokolták a példátlan távolmaradásukat, hogy álláspontjuk szerint az ellenzéki erők, név szerint a Tisza Párt, megtörték Magyarország alkotmányos rendjét. Ezzel egyidejűleg a diplomáciai színtéren is élesednek a konfliktusok: Magyar Péter legfrissebb nyilatkozatai szerint Oroszország hamarosan kiutasíthat tíz magyar diplomatát, ami tovább mélyítheti a két ország közötti amúgy is feszült viszonyt. A külügyi tárca egyelőre óvatosan kezeli a helyzetet, de a háttérben zajló egyeztetések mindkét fél részéről fokozott figyelmet követelnek meg a nemzetközi partnerektől.

Nem csitulnak a kedélyek a közmédia felügyelete körül sem, miután Martí Zoltán, a KDNP által jelölt szakember váratlanul visszavonta pályázatát a Független Közmédia Testület tagsági pozíciójára. A volt műsorvezető közleményében úgy fogalmazott, nem kíván politikai perpatvarok vagy egyfajta bohózat részévé válni, és sérelmezte, hogy kizárólag a múltbeli közmédiás munkája miatt érte támadás. Ezzel a lépéssel ismét nyitottá vált a kérdés, hogy ki és milyen szakmai konszenzus mentén ellenőrizheti a közszolgálati médiumok működését, miközben a civil szféra és az ellenzéki szereplők folyamatosan a függetlenség garanciáit követelik a mindenkori hatalomtól.

A gazdasági életben is jelentős fejlemények borzolják a kedélyeket, különösen a hazai nagyvállalatokat és milliárdosokat érintő hatósági eljárások miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés gyanújával gyanúsítottként hallgatta ki Veres Viktort, a Wallis Csoport alapítóját, aki a vagyonlisták élmezőnyébe tartozik. Az ügy rávilágít arra, hogy a gazdasági szereplők és apolitikai nagytőke mozgástere egyre szigorúbb állami kontroll alá kerül, miközben a logisztikai szektorban is komoly gondokkal szembesülnek a vállalkozások. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete például az üzemanyagár-támogatások azonnali kiterjesztését követeli a kormánytól, mert a jelenlegi költségek mellett a hazai fuvarozók versenyképessége súlyos veszélybe került.

A közlekedési és infrastruktúra-problémák szintén napirenden maradtak, miután a munkavédelmi hatóság példátlanul súlyos, ötvenegymillió forintos bírságot szabott ki a MÁV-ra a békéscsabai telephelyen feltárt durva hiányosságok miatt. A vizsgálat kiderítette, hogy tizenöt munkavállalót közvetlen és életveszélyes helyzetnek tettek ki, sőt, egy dolgozó a szennyvízzel való érintkezés következtében hepatitiszfertőzést kapott. A vasúttársaság vezetése ígéretet tett a munkabiztonság szigorítására, de az eset ismét rávilágított az állami infrastruktúra mélyen gyökerező üzemeltetési és humánerőforrás-válságára, amely nemcsak a vasúti közlekedés pontosságát, hanem a dolgozók testi épségét is veszélyezteti.

Az egészségügy területén ugyanakkor hosszan várt, rendszerszintű szemléletváltás körvonalazódik a jövő évtől induló új minőség-ellenőrzési hatóság felállításával. A tervek szerint a büntetésközpontú megközelítés helyett a hibák gyökeres feltárására, a betegbiztonság megelőzésére és a kockázatok országos szintű kezelésére fókuszálnak majd az állami és a magánellátók körében is. A szakmai szervezetek üdvözölték a kezdeményezést, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a struktúra átalakítása önmagában kevés lesz a krónikus orvoshiány, a regionális egyenlőtlenségek és a gyermek-pszichiátriai ellátás katasztrofális hiányosságainak orvosolására.

Végül a nemzetközi gazdasági és energiapiaci folyamatok sem kedvezőek, amit a Nemzetközi Energiaügynökség friss előrejelzése is alátámaszt. A közel-keleti fegyveres konfliktusok és az iráni háború következtében ugyanis felborultak a globális energiapiacok, ami oda vezetett, hogy a világ idén minden idők legnagyobb mennyiségű szenét fogja felhasználni, megpecsételve a klímavédelmi célkitűzéseket. Ez a tendencia is mutatja, hogy a geopolitikai instabilitás azonnal átírja a zöld átmenet ütemtervét, és a reálpolitikai érdekek jelenleg felülírják a hosszú távú fenntarthatósági vállalásokat.