Történelmi mélyponton az iráni rial és súlyosodó nemzetközi gazdasági feszültségek. Leszámolások Törökországban, valamint új diplomáciai kinevezések és vagyonvisszaszerzési lépések a Tisza-kormány első száz napjában.

Komoly nemzetközi és gazdasági hullámverést keltett, hogy történelmi mélypontra süllyedt az iráni rial árfolyama, miközben az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma minden eddiginél szigorúbb szankciós csomagot lengetett be Teherán ellen. A fokozódó nyomás hatására Washington az iráni gazdaság teljes elszigetelésére törekszik, mire válaszul a perzsa állam korlátozásokkal és a Perzsa-öböl olajexportjának leállításával fenyegetődzik. A globális energiapiacokat és tőzsdéket is bizonytalanság gyűri maga alá, a befektetők pedig fokozott figyelemmel kísérik az amerikai és nemzetközi pénzintézetek lépéseit a kibontakozó válsághelyzetben.

Eközben a szomszédos Törökországban tovább mélyül a belpolitikai válság, miután Isztambul egyik meghatározó ellenzéki polgármesterét húsz évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélték. A nemzetközi jogvédő szervezetek által is elítélt ítélet újabb fejezete a Recep Tayyip Erdoğan elnök által irányított politikai tisztogatásoknak és az ellenzéki hangok elhallgattatására irányuló törekvéseknek. Az események tovább rontják Törökország megítélését a nyugati partnerségekben, és éles kritikákat váltanak ki az európai fővárosokban, amelyek az alapvető demokratikus jogok sérelmét látják a bírósági határozat mögött.

Magyarországon a Tisza-kormány első száz napjának eseményei és a külügyi struktúrák átrendeződése uralják a közbeszédet, miután Orbán Anita külügyminiszter részletesen beszámolt a diplomáciai kar megújításáról. A tárca vezetője bejelentette, hogy közel ezerngyázad diplomataútlevelet vontak vissza, és több kulcsfontosságú posztra – így Párizsba, Varsóba és Pekingbe – is új, elismert szakembereket, kutatókat neveztek ki. Az intézkedések célja a külképviseletek professzionalizálása, miközben a középpontban maradt a korábbi kabinet idején kötött vitatott szerződések és kinevezések vizsgálata is.

Jelentős gazdasági és belpolitikai fejleményként Magyar Péter bejelentette, hogy a Duna Aszfalt önként visszaváltja az afrikai GED Africa infrastrukturális projekthez kapcsolódó, több mint százmilliárd forintnyi kötvényt az EXIM Banknál és az MFB-nél. Ezzel a lépéssel kikerül a magyar állam az afrikai óriásprojektből, megszüntetve a hozzá kapcsolódó jelentős kezességi és finanszírozási kockázatokat. A tranzakció jól mutatja az új gazdaságpolitikai irányvonalat, amely a közpénzek védelmét és a túlzott állami szerepvállalás leépítését helyezi előtérbe a kockázatos külföldi beruházások terén.

A hazai közigazgatásban is fontos személyi változások történtek, ugyanis lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde, az Orbán-korszak egyik meghatározó igazságszolgáltatási vezetője. Bár alkotmánybírói megbízatása megmarad, a távozása az igazságszolgáltatás felső vezetéséből szimbolikus jelentőségű a folyamatban lévő intézményi átalakulások közepette. Ezzel párhuzamosan az egészségügy területén is sürgetik a változásokat: a Magyar Orvosi Kamara a vezetők cseréjét és határozottabb reformlépéseket követel az új egészségügyi rendszer felépítése érdekében szeptembertől induló programok keretében.

Végül a kulturális és közéleti hírek között említésre méltó, hogy Ukrajna függetlenségének 35. évfordulóján Volodimir Zelenszkij államfő Kijevben magyar állampolgárokat, köztük Záhony polgármesterét és civil szervezetek alapítóit részesítette állami kitüntetésben a háborús helyzetben nyújtott humanitárius és támogatási tevékenységükért. A diplomáciai elismerések sora ismét rávilágított a két ország közötti civil és lokális kapcsolatok fontosságára a nehéz geopolitikai kihívások közepette.