Komoly előrelépés történt a hazai energetikai infrastruktúra korszerűsítésében, miután Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormány a teljes, közel 500 milliárd forintos támogatási keretösszeget átutalta a Magyar Fejlesztési Bank részére. A Helyreállítási Terv keretében megvalósuló program célja a villamosenergia-hálózat modernizációja és az okosmérők telepítése. A tárcavezető kiemelte, hogy a Tisza-kormány teljesítette a támogatások lehívásához szükséges összes mérföldkövet, miközben Mészáros Lőrinc érdekeltségei kimaradtak a források elosztásából. Ez a lépés kulcsfontosságú az uniós alapok hazahozatala és az ország energiabiztonsága szempontjából.
A közlekedési szektorban Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részleteit, amelyek szerint 2030-ig 174 milliárd forintból teljesen megújul a Budapest–Fót–Veresegyház–Őrbottyán–Vác vasútvonal. A projekt során második vágányok épülnek és akadálymentesítik az állomásokat. Vitézy bírálta Lázár Jánost, amiért az korábban leállította a Budapest Fejlesztési Központ által kidolgozott terveket. A miniszter emellett kifogásolta, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei a piaci ár többszöröséért üzemeltetnék az M6-os autópálya érintett szakaszát, és a siófoki tragédia után szigorúbb fellépést tervez a gyorshajtókkal szemben.
A klímaváltozás rendkívüli károkat okoz: öt éven belül másodszor száradt ki teljesen a Tarna folyó, ami a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szerint az élővilág pusztulásához vezethet. Sokan a jégkárelhárító rendszert okolják az aszályért, aminek tisztázására a Magyar Tudományos Akadémia indít vizsgálatot. A közelmúltbeli heves viharok szintén súlyos károkat okoztak, Tardoson például közel két napig maradtak áram nélkül a lakók a hálózat sérülései miatt. Az Alpokban a Passo dello Stelvio gleccserén a rendkívüli hőség és az éjszakai fagyok hiánya miatt a sportág történetében először határozatlan időre le kellett állítani a nyári síelést.
Tudományos és kulturális téren Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy kormányzati előterjesztés készül a 2017-ben bezárt Planetárium jövőjéről. Három szakmai koncepciót vizsgálnak, amelyek közül az egyik egy modern Tudományos és Technológiai Élményközpont kialakítása lenne, amely űrkutatási és mesterséges intelligenciával kapcsolatos interaktív kiállításoknak adna otthont. A szakértői tervek szerint az intézmény akár már 2027-ben ideiglenesen megnyithatná kapuit a nagyközönség előtt, de a döntés előtt még számos komplex műszaki és pénzügyi részletet kell tisztázni.
A belpolitikai életben a Tisza-kormány első 100 napjának elemzése áll a középpontban. Az elemzők szerint az új kabinet színre lépése ellenére sem történt érdemi visszatérés a rendszerváltáskor kialakított konszenzusos demokráciához, a kétharmados kormányzati működés mintái továbbra is megmaradtak. Az Európai Ügyészséghez való közeledés ugyanakkor új eszközöket adhat a korrupció elleni harcban. Az ellenzéki térfélen Toroczkai László feljelentést tervez Magyar Péterék ellen egy gyanús közbeszerzés miatt. Ezzel egy időben elkezdődött az iskolakezdési támogatások kifizetése is, ám a jogosultak köre jelentősen szűkült.
Végül aggasztó egészségügyi és közlekedési események történtek a napokban. Zala vármegyében egy szállodában tömeges gyomorfertőzés alakult ki, míg egy trópusi utazásról hazatérő betegnél chikungunya-lázat, egy másiknál pedig maláriát diagnosztizáltak. A közutakon is súlyos baleset történt: Balatonakarattyánál egy távolsági autóbusz ütközött össze egy személyautóval, megbénítva az észak-balatoni autósközlekedést. Külföldön, Zadar közelében pedig lezuhant egy kisrepülőgép, amelynek tragédiájában ketten életüket vesztették, miközben a hatóságok kanadai turistákat gyanúsítanak az adriai partvidéken pusztító erdőtüzek okozásával.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.