A Gajdos László vezette Élő Környezetért Felelős Minisztérium határozottan elutasította a MOHU azon javaslatát, amely készpénzmentesítené a palackvisszaváltó automatákat. A tárca szerint a készpénzes visszatérítés fenntartása alapvető társadalmi érdek, a gyűjtögetők okozta köztisztasági problémákat pedig lakossági odafigyeléssel és praktikus köztéri megoldásokkal kell kezelni. A döntés ugyanakkor rávilágít a hulladékgazdálkodás és a lakossági komfort közötti feszültségre, mivel a visszaváltó pontok környékén kialakult áldatlan állapotokra a kormányzat nem kínál azonnali, rendszerszintű megoldást.
Ezzel párhuzamosan Baka András államfő tárgyalásokat kezdeményezett a júliusban lemondott legfőbb ügyész utódjának kiválasztásáról. Baka a Magyar Ügyvédi Kamara és a szakmai szervezetek véleményét is kikéri, ami szokatlanul nyitott lépés a hazai politikai gyakorlatban. A Publicus Intézet felmérése alapján a társadalom többsége alkalmasnak tartja Baka Andrást a tisztségre, ám a kutatás arra is rámutat, hogy a választók nagy része elégedetlen a jelenlegi alkotmányos keretekkel, és az Alaptörvény helyett egy teljesen új alkotmány elfogadását támogatná.
A Magyar Péter vezette új kormányzatot komoly kritikákkal illeti az ellenzék és a civil szféra is. Hadházy Ákos volt képviselő élesen bírálta a Gajdos-féle tárcát, amiért közérdekű adatigénylésére a helyettes államtitkárok feladatairól érdemi információk helyett kitérő válaszokat kapott, folytatva a korábbi kabinetek titkolózó gyakorlatát. A kormányzó pártnak saját kampányígéreteit is tisztáznia kellett egy kiküldött levélben, cáfolva azokat a félreértéseket, miszerint alanyi jogon járna 800 ezer forintos uniós támogatás az állampolgároknak. Noha az Erasmus-program visszatérhet a hazai egyetemekre, az oktatás strukturális problémái továbbra is megoldatlanok.
A gazdaságpolitikában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépései hoztak fordulatot: a kamatvágások leállítása és az inflációs cél szigorítása az euróövezeti csatajanás felé tett első komoly lépésként értékelhető, ami a forintot is hirtelen megerősítette. Bár júliusban a lakossági fogyasztás még pörgette a növekedést, a monetáris szigorítás középtávon hűtheti a piacot. A költségvetési fegyelem erősítése érdekében Kármán András pénzügyminiszter nyílt pályázatot írt ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) élére, amelytől jelentős állami megtakarításokat és a beszerzések szigorúbb ellenőrzését várják.
A szociális ágazatban dolgozók azonban nem elégednek meg az ígéretekkel: a szakszervezetek folytatják a szeptember 18-ra tervezett országos demonstráció előkészületeit. A munkavállalókat meglepték a kormány által belengetett több lépcsős bérfejlesztések, és azonnali, 25 százalékos fizetésemelést követelnek. A szféra szerint a halogatás tovább mélyíti az akut munkaerőhiányt, és veszélyezteti az alapvető szociális szolgáltatások fenntarthatóságát, miközben a kabinet még nem mutatott be konkrét forrásokat a bérkövetelések azonnali teljesítésére.
Nemzetközi téren a biztonságpolitikai feszültségek dominálnak. Lengyelország az orosz diplomaták uniós mozgásának szigorú korlátozását követeli, mivel negyven százalékuk valójában kém tevékenységet folytat. Ukrajnában eközben akadoznak a légvédelmi beszerzések, ami sebezhetővé teszi az országot, miközben Oroszország fizikai védműveket épít olajsilói köré az ukrán dróncsapások ellen. Washington gazdasági nyomása eközben Iránt sodorja az összeomlás szélére: az olajembargó miatt az iszlám köztársaság bevételei elapadtak, és az országnak alig két hónapra elegendő benzinkészlete maradt.
Az európai ipar nehézségeit jelzi a Volkswagen-csoport drasztikus lépése is: a cég jóváhagyta 100 ezer dolgozó elbocsátását és négy németországi gyár bezárását 2031-ig. A lépés rávilágít a magas működési költségekre és az elektromos járművek piacán tapasztalható éles versenyre, ami a magyarországi autóipari beszállítói láncokon keresztül közvetlenül is éreztetheti majd negatív hatásait.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.