Rendkívüli műszaki beavatkozás kezdődött a Dunán a paksi atomerőmű hűtővíz-ellátásának biztosítása érdekében. Az aszályos időjárás miatt kritikusan alacsony szinten lévő folyamon két, egyenként nyolcvan méter hosszú uszály irányított elsüllyesztésével hoznak létre ideiglenes fenékküszöböt a szakemberek. Magyar Péter miniszterelnök szombati bejelentése szerint a műveletet gondos előkészületek és sikeres üzemi próbák előzték meg, az éjjel-nappal zajló munka célja pedig az, hogy a vízkivételi műveknél mesterségesen megemeljék a vízállást. A klímaváltozás okozta folyóingadozások rávilágítanak a nagy, központosított energetikai rendszerek sebezhetőségére, miközben az országos vízhiány kezelése egyre komplexebb feladatot ró a szakpolitikára.
Ezzel párhuzamosan jelentős fordulat állt be az állami infrastrukturális fejlesztések terén is. A Tisza-kormány úgy döntött, hogy kiveszi az uniós finanszírozási programokból a balatoni körvasút kiépítésének, valamint az északi parti vasútvonal további villamosításának projektjét. A döntés hátterében részben a tó fenntarthatósági kérdései állnak. Ökológusok és térségi szakemberek régóta figyelmeztetnek arra, hogy a Balaton túlhasználata és a part menti zöldfelületek folyamatos beépítése súlyos ökológiai kockázatokat rejt magában. A jövőben a turisztikai célú beruházások helyett a tó természetes élővilágának megóvására, valamint a használati szokások gyökeres átalakítására kell helyezni a hangsúlyt.
A kormányzati szférában eközben átfogó vizsgálat indult, amelynek keretében a miniszterelnök részletes tájékoztatást kért a miniszterektől a 4iG infokommunikációs óriás és a magyar állam közötti teljes tulajdonosi, pénzügyi és szerződéses kapcsolatrendszerről. A vizsgálat célja a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele. Ezzel egy időben a kabinet egy hárommilliárd forintos azbesztmentesítési alapot hozott létre, továbbá átalakítja az állami iratkezelési szabályokat – szabad választást engedve a közigazgatási intézményeknek a szoftverek terén –, valamint korszerűsíti az uniós agráralapok kockázatkezelési rendszerét is.
A nemzetközi színtéren az orosz-ukrán háború egyik legsúlyosabb légi offenzívája zajlott le szombat hajnalban. Ukrajna masszív, közel hatszáz drónból álló csapássorozatot mért oroszországi célpontokra, amelyet az orosz légvédelem csak rendkívüli erőfeszítések árán tudott elhárítani. Ezzel egy időben a Közel-Keleten is pattanásig feszült a helyzet: a dél-libanoni izraeli légicsapásokban többen életüket vesztették, miközben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő diplomáciai feszültséget szított azzal, hogy az Egyesült Királyságot atomfegyverrel rendelkező iszlám köztársaságnak nevezte. Eközben Donald Trump volt amerikai elnök azzal a provokatív kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet, hogy Irán esetleges legyőzése után az Egyesült Államok területének nyilvánítaná a stratégiai Hormuzi-szorost.
A természeti katasztrófák is rányomták bélyegüket az elmúlt órákra. Indonéziában, Flores-sziget térségében pusztító, 7,7-es erősségű földrengés rázta meg a földet, aminek következtében legalább húsz ember életét vesztette, épületek százai omlottak össze, és ezreket kellett evakuálni a szökőár-veszély miatt. Európát ezzel egy időben erdőtüzek tizedelik: Dalmáciában és Dugi Otok szigetén lakóházakat veszélyeztetnek a lángok – ahol Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök bugojnói villájának romjai is a tűz martalékává váltak –, míg Ausztriában, a magyar határ közvetlen közelében szintén súlyos erdőtűz miatt kellett másfél száz embert kimenekíteni.
A hazai kulturális életben továbbra is a Nemzeti Színház körüli feszültségek dominálnak. Bár Vidnyánszky Attila maradt a teátrum élén, az intézménynél elrendelt átfogó minisztériumi átvilágítás bizonytalanságot szül. Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész úgy nyilatkozott, az ügy koránt sincs lezárva, és a színház jövőjét érintő kérdések továbbra is nyitottak. Eközben a filmművészetben is izgalmas projektek indultak: nagyszabású történelmi játékfilm készül Kádár Jánosról a Drakulics elvtárs rendezőjének gondozásában, míg a színházi világban Mátyássy Szabolcs új zeneigazgatóként tért vissza Szegedre, hogy határozott tervekkel építse újjá az operatársulatot.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.