A rendkívüli aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatt azonnali kormányzati beavatkozásról döntött a kabinet a Paksi Atomerőmű működésének biztosítására. Magyar Péter miniszterelnök a kihelyezett paksi kormányülés után jelentette be, hogy egy mintegy hatmilliárd forintos, kiemelt jelentőségű beruházás veszi kezdetét. Ennek keretében haladéktalanul megkezdik egy dunai fenékküszöb kiépítését Paks és Dunaszentbenedek között, amihez 150 ezer köbméter követ fognak felhasználni. Amennyiben a helyzet tovább romlana, a szakemberek felkészültek két, egyenként 80 méteres bárka irányított elsüllyesztésére is, hogy ezzel mesterségesen duzzasszák fel a folyó vízszintjét. Az atomerőmű esetleges leállása havonta mintegy 50 milliárd forintos kiesést okozna az országnak.
A paksi bejelentés és az oda vezető út azonnal komoly belpolitikai vitát generált. Hadházy Ákos független képviselő élesen bírálta Magyar Pétert helikopteres utazása miatt, amit a korábbi kormányfő, Orbán Viktor szokásaihoz hasonlított. Hadházy szerint a repülés költsége elérhette a másfél-kétmillió forintot is, amit a közpénzek felesleges pazarlásának tart. Magyar Péter válaszában azzal érvelt, hogy a honvédségi helikoptereknek és a pilótáknak kötelezően teljesíteniük kell egy előírt éves repülési időt, így az út a kiképzési keret részét képezte, ami egyébként is felmerült volna.
A nemzetközi gazdaságban eközben kedvező hírek láttak napvilágot, miután az amerikai inflációs adatok megnyugtatták a piacokat. Az amerikai fogyasztói árindex júliusban éves szinten 3,4%-ra mérséklődött, míg a maginfláció 2,5%-ra süllyedt, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az adatok alapján a befektetők arra számítanak, hogy a Federal Reserve hamarosan megkezdheti a kamatcsökkentést. A tőzsdék pozitívan reagáltak: a dollár gyengült, míg az arany és a részvények árfolyama emelkedni kezdett. Ezzel párhuzamosan az OPEC ismét rontotta a 2026-os globális olajkereslet-növekedési előrejelzését, napi 580 ezer hordós bővülést prognosztizálva.
A hazai pénzügyi szektorban is figyelemre méltó folyamatok zajlanak, a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint ugyanis roham indult a tartós befektetési számlákért (TBSZ). Június végére a TBSZ-ek száma átlépte a 620 ezret, a rajtuk elhelyezett lakossági vagyon pedig megközelítette a 8900 milliárd forintot. Bár az egy számlára jutó átlagos egyenleg rendkívül magas, 14,3 millió forint, ez némileg elmarad a tavalyi év azonos időszakától. Hasonlóan stabil növekedést mutat a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) piaca is, ahol a számlák száma meghaladta a 107 ezret, a vagyon pedig új rekordot jelentő 688 milliárd forintra duzzadt.
A technológia és az állami megrendelések terén is fontos stratégiai lépésekre készül a kabinet. A Tisza-kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja a korábbi Fidesz-kormány által a 4iG-csoporttal kötött, bruttó 2,36 milliárd euró értékű műholdas szolgáltatási szerződéseket. Bár a kormányzat egyetért azzal, hogy Magyarországnak szüksége van önálló kiber- és űripari képességekre, a gigaszerződések ár-érték arányát tüzetes vizsgálat alá vetik. Eközben Németország is határozott lépésre szánta el magát: az orosz fenyegetésekre reagálva jelentősen kiterjesztik és megerősítik a német hírszerző szolgálatok törvényi jogköreit.
Végül komoly személyi változás rázta meg a hazai sportéletet: Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke és a szervezet teljes elnöksége egyhangúlag bejelentette lemondását, amely szeptember 27-i hatállyal lép életbe. Szöllősi, aki nemrég a Nemzeti Sport éléről is távozott, 2015 óta vezette a szövetséget. Az elnökség döntése értelmében szeptember végére rendkívüli tisztújító közgyűlést hívnak össze, ahol a tagság megválaszthatja az új vezetőséget. A szövetség hangsúlyozta, hogy a tervezett szakmai programok a tisztújításig hátralévő időben is zökkenőmentesen folytatódnak.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.