Égbolt háttér
Vissza az összefoglalókhoz
Budapest • Élő időjárás

Megkezdődött a Wekerle Plusz lakáshitel-program értékesítése az OTP-nél és az MBH-nál. Kurali Zoltán szerint legkorábban 2032-ben fizethetünk euróval.

Publikálva: 2026. november 16., hétfő 09:56
~3 perc olvasási idő
Gazdaság

Kurali Zoltán szerint 2032 előtt nem reális a magyar euró bevezetése

Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy hétfői konferencián arról beszélt, hogy Magyarországon legkorábban 2032 januárjában fizethetünk a közös európai devizával. A Portfolio beszámolója szerint az MNB alelnöke hangsúlyozta: ehhez az elváráshoz legkésőbb 2029 elején be kellene lépni az ERM-II árfolyam-mechanizmusba. Kurali Zoltán rávilágított arra is, hogy a belépési feltételek tárgyalhatók, ám a fiskális kiigazításra az euróövezeti csatlakozási tervektől függetlenül is szükség van.

Az alelnök kiemelte, hogy nem tartható hosszú ideig egy olyan gazdasági modell, amelyben egy ország évekig a bruttó hazai termék (GDP) 5–7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel működik. A szakember álláspontja szerint a költségvetési egyensúly helyreállítása elengedhetetlen a fenntartható növekedési pálya biztosításához. A pénzpiaci helyzet és az MNB előrejelzései alapján a következő években a hiány fokozatos csökkentése a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat.

Megszólalt a magyar eurótól Kurali Zoltán: minden feltétel tárgyalható
PortfolioMegszólalt a magyar eurótól Kurali Zoltán: minden feltétel tárgyalható

Magyar Péter és a politikai pártok a lefoglalt milliárdokról vitáztak

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn napirend előtti felszólalásban reagált az Országgyűlésben a hatóságok által lefoglalt, erdőben elásott több mint hatmilliárd forintos készpénzkészlet ügyére. Az Economx és a Világgazdaság tudósítása szerint a kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nem lesz többé a gengszterek paradicsoma, és részletezte, milyen állami és szociális fejlesztésekre lehetett volna fordítani a lefoglalt vagyont. Magyar Péter beszédében kiemelte a jövő évi költségvetés vitájának fontosságát is.

A Fidesz képviselőcsoportjának reakciójáról a Portfolio számolt be: Bóka János frakcióvezető a Kossuth rádióban kijelentette, hogy megrázták a lefoglalt pénzről készült felvételek. Bóka János hangsúlyozta, hogy Seszták Miklósnak le kell mondania országgyűlési mandátumáról, mivel aki visszaél a közhatalommal és a közvagyonnal, az nem maradhat a Fidesz-KDNP közösség tagja. Közben Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke a rádióban megerősítette: a lefoglalt bankjegyeken DNS-nyomokat is rögzítettek a nyomozók, és visszautasította azokat a sajtóhíreszteléseket, amelyek megkérdőjelezték az eljárás szakszerűségét.

Unger Anna elárulta, DNS-nyomokat is rögzítettek az elásott 6,5 milliárdon
IndexUnger Anna elárulta, DNS-nyomokat is rögzítettek az elásott 6,5 milliárdon

Ezermilliárd forintra nőtt a sztrádakoncessziókra kifizetett állami forrás

A Népszabadság cikke szerint a 2025-ös zárszámadási törvény adataiból kiderül, hogy csak a tavalyi évben 438 milliárd forintot kapott a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt., amely az állami autópályák üzemeltetéséért és fenntartásáért felel. A lap rávilágított arra, hogy az összeg év közben 69 milliárd forinttal növekedett az előző kormányzat két külön döntésének eredményeként, így a sztrádakoncesszióra fordított állami források összege elérte az ezermilliárd forintos határat.

Ezzel párhuzamosan a 2026-os választásokat követően jelentős létszámcsökkentés indult meg a NER-hez köthető építőipari nagyvállalatoknál. A 24 információi alapján már több száz munkavállalót küldtek el a szektorból, a legnagyobb mértékű létszámleépítést pedig a Bayer Construct Zrt.-nél hajtották végre. A piaci szereplők a megrendelések átrendeződésével és a nagy állami beruházások átvilágításával magyarázzák a munkaerő-igény drasztikus csökkenését.

Már több száz embert elküldtek a választás óta a NER-es építőipari cégektől
24.huMár több száz embert elküldtek a választás óta a NER-es építőipari cégektől

Elindult a Wekerle Plusz lakáshitel-program az OTP-nél és az MBH-nál

A HVG tájékoztatása szerint hétfőtől az OTP Banknál és az MBH Banknál is elindult a Wekerle Plusz elnevezésű lakáshitel-program értékesítése. A pénzintézetek a hiteltermékek mellé különféle kedvezményeket és jóváírásokat kínálnak az ügyfeleknek, ám a lap megjegyzése szerint ezek mértéke elmarad a korábbi Otthon Start programban tapasztalt támogatási szintektől.

Ugyancsak az ingatlanpiacot érintő hír, hogy a Portfolio beszámolója szerint a WING lakóingatlan-fejlesztési márkája, a Living megkezdte a legújabb, 87 lakásos Mosaic Homes elnevezésű projektjének értékesítését a főváros IX. kerületi Vágóhíd utcájában. A Duna-közeli okosotthonok ára egyes típusok esetében 50 millió forint alatt indul, a beruházás átadását pedig a tervek szerint 2029 év elejére datálják a fejlesztők.

Feldolgozott források és sajtószemle (9 forráscikk)

A színes jelölés a kiadó szerkesztőségi besorolását mutatja a MediaScan forrástérképén, nem az egyes cikkekét.

Vélemények és hozzászólások

Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.