Földcsuszamlásszerű, a hagyományos politikai berendezkedést alapjaiban megrengető győzelmet aratott az Alternatíva Németországért (AfD) a szász-anhalti tartományi választáson, ahol a szavazatok 43,8 százalékát megszerezve utasította maga mögé a mindössze 17,2 százalékot elérő Kereszténydemokrata Uniót (CDU). Elemzők szerint ez az eredmény komoly nyomás alá helyezi a fősodorbeli pártokat, és akár korábban elképzelhetetlen koalíciós kényszereket vagy a politikai tabuk teljes átírását eredményezheti. A nemzetközi biztonságpolitikai térben közben más feszültséggócok is éleződnek: Kim Dzsongun észak-koreai vezető bejelentette, hogy nyolc hónapon belül nukleáris fegyverekkel szereli fel országa haditengerészetét, miközben a Közel-Keleten az izraeli légierő Hezbollah-állásokra mért csapásai, valamint az újabb amerikai és iráni szankciós csörték tovább mélyítik a geopolitikai instabilitást.
A növekvő globális fegyveres és diplomáciai konfliktusok közvetlen csapást mérnek a világpiacra, amelynek legérzékenyebb pontja az energiahordozók ára. Az amerikai–iráni feszültség eszkalálódása miatt az európai földgáz ára több mint három és fél éves csúcsra, megawattóránként 74 euró fölé ugrott, míg a kőolaj hordónkénti ára már a 100 dolláros lélektani határ felé közelít. Ez a nemzetközi árrobbanás a magyar fogyasztókat is közvetlenül érinti: a hazai töltőállomásokon folyamatos és ütemes drágulás tapasztalható, amelynek következtében a gázolaj ára már a 700 forintos literenkénti szint közelébe emelkedett. A piaci elemzők szerint a tartósan magas energiaárak az inflációs nyomást is újra felerősíthetik.
A makrogazdasági folyamatok hazai vetületét nézve felemás kép rajzolódik ki. A magyar ipar júliusi adatai meglepő fellendülést mutattak, hiszen a termelés éves szinten 4,7, havi bázison pedig 1,7 százalékkal bővült, amit elsősorban a jármű- és a számítógépgyártás húzott magával. Ugyanakkor a fenntarthatóság kérdéses, mivel a német autóiparban bejelentett strukturális leépítések és a gyengélkedő külső kereslet komoly kockázatot jelentenek a hazai exportőrök számára. Ebben a bizonytalan gazdasági környezetben a kormány igyekszik stabilizálni a költségvetést: egy kétlépcsős stratégia keretében, az Európai Bizottságnak küldött őszi jelentések révén újabb 2300 milliárd forintnyi befagyasztott uniós forrás felszabadítását célozták meg.
A hazai intézményrendszerben és az állami működés átláthatóságában is jelentős változások és feszültségek körvonalazódnak. Szeptember közepétől Sádt Mónika veszi át az állami adóhatóság (NAV) vezetését, aki a versenyszférából érkezve a közbizalom helyreállítását, a politikai semlegességet és a korábbi gyanús ügyek belső kivizsgálását ígéri. Eközben az átláthatóságért küzdő szervezetek, köztük a Transparency International éles kritikával illetik a hatóságokat, amiért az MNB alapítványi ügyeiben még mindig nincsenek hivatalos gyanúsítottak. A feszültséget növeli az a sajtónyilvánosságra került információ is, miszerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium a koronavírus-járvány idején lebonyolított eszközbeszerzések során jelentősen túlárazott, magáncégeket helyzetbe hozó szerződéseket kötött.
A közbeszerzési és vagyongazdálkodási gyakorlatok szintén a figyelem középpontjába kerültek, miután a júliusban életbe lépett szigorúbb átláthatósági szabályok miatt több magántőkealapos hátterű nagyvállalat is elbukott állami tendereken. A kérdés már csak az, hogy a szigorítás eléri-e a legnagyobb volumenű állami megrendeléseket, például a 35 évre szóló autópálya-koncessziót. Ezzel párhuzamosan komoly vitákat vált ki a kormány ingatlangazdálkodási terve is, amely a Bosnyák téri kormányzati negyedbe történő költözés miatt kiürülő értékes állami irodaházak tömeges értékesítését irányozza elő, jóval nagyobb léptékben, mint azt korábban a nyilvánossággal megosztották.
A technológiai szektorban Magyarország ambiciózus célokat tűzött ki: a kormány mintegy 35 milliárd forintot különít el a mesterséges intelligencia egészségügyi és élettudományi alkalmazásaira. Az AI Summit Budapest konferencián elhangzott szakértői vélemények szerint azonban Európának nem az amerikai és kínai szuperintelligencia-fejlesztési versenyt kell vakon másolnia, hanem a szuverén infrastruktúrára, a tömeges képzésekre és a helyi gazdasági integrációra kell fókuszálnia. A technológia korlátaira és a túlzott bizalom veszélyeire figyelmeztet az a kaliforniai eset is, ahol egy mesterséges intelligencia által tervezett túra katasztrófába torkollt, és végül komoly mentőakcióra volt szükség a hegyekben rekedt kirándulók kimentéséhez.
A közlekedés terén pozitív fejlemény, hogy a Flixbus közvetlen, átszállás nélküli járatokat indított több magyar vidéki városból a budapesti repülőtérre, ami jelentősen javítja a hazai utasok mobilitását. Ezzel szemben a globális légiközlekedést komoly természeti katasztrófa bénítja meg: az indonéziai Anak Krakatau vulkán sorozatos kitörései miatt le kellett állítani a jakartai és több regionális repülőtér forgalmát, ami több mint 170 ezer utas kényszerű várakozását és járatok százainak törlését eredményezte.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.