Komoly aggodalmakra ad okot az a kiszivárgott belső Roszatom-ütemterv, amely szerint a Paks II. atomerőmű építése a korábban becsültnél lényegesen tovább tarthat. Bár Szijjártó Péter volt miniszter korábban még azzal számolt, hogy a létesítmény 2031 és 2032 között megkezdheti működését, a most nyilvánosságra került dokumentumok ennél jóval borúlátóbb forgatókönyvet vázolnak fel. Az iratok szerint az utolsó új reaktor átvétele csak 2034 végén valósulhat meg, így a teljes kereskedelmi üzembe helyezés legkorábban 2035-ben várható, ami komoly kihívást jelent Magyarország hosszú távú energiabiztonsága szempontjából.
A háttérben zajló energetikai nehézségek mellett a Tisza-kormány belpolitikai téren is komoly vizsgálatokat indított az elmúlt évek válságkezelési intézkedései kapcsán. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter lakossági segítségét kérte, hogy juttassák el az Egészségügyi Minisztériumhoz a koronavírus-járvány idején lebonyolított gyanús eszközbeszerzésekkel kapcsolatos dokumentumokat. A tárcavezető szerint miközben a lakosság az életéért küzdött, egyesek gátlástalan üzletet csináltak a beszerzésekből. A tárca a már összegyűjtött bizonyítékokat átadta a nyomozóhatóságoknak.
Ezzel párhuzamosan strukturális reformok zajlanak az államigazgatásban is. Szeptemberben megkezdi működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), amelynek vezetésére az Országgyűlés Unger Anna Róza politológust választotta meg. Az új intézmény feladata az elmúlt 16 évben elveszett vagy eltulajdonított közvagyon felkutatása lesz. Ezzel egy időben Magyar Péter miniszterelnök felkérésére Bíró-Nagy András államtitkár veszi át az európai uniós ügyek irányítását Ruff Bálint minisztériumában, feladataként megjelölve az uniós kapcsolatok normalizálását.
A gazdasági stabilitást ugyanakkor külső tényezők is veszélyeztetik, különösen az üzemanyagpiacon tapasztalható drágulás. Négy éve nem láttak a hazai fogyasztók olyan magas dízelárakat, mint amilyenek az elmúlt napokban kialakultak. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az orosz exportkorlátozások és a Hormuzi-szoros feszültségei miatt a kőolaj hordónkénti ára akár a 120 dolláros szintet is elérheti, ami újabb drágulási hullámot indít el a hazai kutakon. Ez a folyamat kedvezőtlen időpontban éri el a gazdaságot, hiszen az őszi munkák miatt a mezőgazdasági kereslet csúcsszinten van.
A technológiai szabályozások terén az Európai Unió igyekszik szigorúbb mederbe terelni a gyártók magatartását, ám a megvalósítás akadozik. Bár Brüsszel a fenntarthatóság jegyében új szabályokkal próbálja ösztönözni a javíthatóságot a csere helyett – mivel a kidobott készülékek évente óriási mennyiségű hulladékot termelnek –, a felmérések szerint az okostelefon-gyártók többsége figyelmen kívül hagyja az előírásokat. A fogyasztói tudatosság növelését célzó kezdeményezések, mint az Euronews javítást segítő MI-chatbotja, jól mutatják a technológiai fejlődés irányát.
Végezetül a nemzetközi kulturális életben is szokatlan feszültségek bontakoztak ki, rávilágítva a modern társadalmak értékrendbeli változásaira. Nagy-Britanniában felháborodást váltott ki egyházi és műemlékvédelmi körökben, hogy a londoni Szent Pál-székesegyház szerződést kötött a hírhedt Fabric éjszakai szórakozóhellyel elektronikus zenei események lebonyolítására. A bírálók szerint a szakrális falak megnyitása a bulik előtt sérti a templom szellemét, miközben a szervezők az egyház pénzügyi túlélésével és a fiatalabb generációk megszólításával érvelnek.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.