Orbán Viktor éles kritikája a gazdasági helyzetről. Történelmi aszály bénítja a Dunát.

Többheti távollét és hallgatás után ismét a közösségi oldalán jelentkezett be Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki a keddi napot éles szavakkal értékelve úgy fogalmazott, hogy ez nem a magyarok napja volt. Bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az egekbe szökő üzemanyagárak, az elszabadult költségvetési hiány és a horizonton újra megjelenő adósrabszolgaság mind aggodalomra adnak okot. A volt miniszterelnök nem titkolta csalódottságát a Tisza-kormány gazdaságpolitikájával szemben, miközben a kormánypárti és ellenzéki erők között tovább éleződnek a viták az ország pénzügyi stabilitásáról és a fenntartható növekedési kilátásokról.

Eközben drámai humanitárius és ökológiai kihívásokkal néz szembe az ország, ugyanis a csapadékmentes időjárás és a hosszan tartó aszály következtében soha nem látott rekordmélyre süllyedt a Duna vízállása Budapestnél. A fővárosi hivatalos mérce mindössze egyetlen centiméteres vízszintet mutatott, ami nemcsak a folyami áruszállítást és a hajózást bénítja meg komoly mértékben, hanem a parti szűrésű vízbázisokat és a helyi ökoszisztémát is súlyos próbatétel elé állítja. A Meteorológiai Világszervezet és a hazai szakemberek ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy a következő fél évben hasonlóan extrém időjárási helyzetekre kell felkészülni globális szinten is.

Nemzetközi fronton is fokozódnak a feszültségek, különösen a Közel-Keleten, ahol az OPEC adatai szerint az olajtermelés drasztikus visszaesést mutat. A szaúdi kitermelés napi egymillió hordóval csökkent, miután a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger térségében a húszi felkelők támadásai miatt a hajózási útvonalak közvetlen veszélybe kerültek. Ez a folyamat azonnal megjelent a nemzetközi energiapiacon is, ahol a határidős görbékben erős backwardation figyelhető meg, ami előrevetíti a tartósan magas energiaköltségeket és a globális ellátási láncok további akadozását.

A geopolitikai viharok közepette az izraeli belpolitikát is alapjaiban rázza meg egy friss oknyomozás, amely szerint a 2023. október 7-i terrortámadás előtt az Egyesült Arab Emírségek elnöke személyesen figyelmezthette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Hamász készülő akciójára, ám a kormányfő ezt az információt állítólag nem továbbította a hadsereg és a titkosszolgálat vezetésének. Ez a leleplezés komoly politikai vihart kavart az éppen zajló kampányidőszakban, miközben Izrael diplomáciai úton is keményen reagált a brit szankciókra és a nemzetközi nyomásgyakorlásra.

Az európai gazdaság motorja, Németország sem leheli az erőt: a gázellátással kapcsolatos bizonytalanságok és a strukturális ipari problémák miatt egyre hangosabbak a bírálatok Brüsszel gazdaságpolitikájával szemben, ráadásul a hazai iparban is komoly átrendeződések zajlanak. Ezt jelzi a győri autóipari gyár bezárása is, amelynek következtében ötszáz munkavállaló kerül az utcára, újra felszínre hozva a vitát az összeszerelőüzemekre épülő gazdasági modell korlátairól és az önálló, stabil hazai ipar megteremtésének égető szükségességéről.

A gazdasági és politikai nehézségek mellett a hazai sportélet rendkívüli örömhírről számolhatott be Berlinből, ahol a magyar női kosárlabda-válogatott fegyelmezett és magabiztos játékkal, 84-63-ra legyőzte Japán együttesét a világbajnokság rájátszásában. Ezzel a történelmi győzelemmel a válogatott negyven év után jutott be újra a vb negyeddöntőjébe, ahol a csütörtöki napon a címvédő és topfavorit Amerikai Egyesült Államok csapata vár majd a magyar lányokra, akik eddigi teljesítményükkel már így is felejthetetlen élményt ajándékoztak a szurkolóknak.