Alkotmányellenesnek minősült a szolidaritási hozzájárulás. Elutasította a Tisza frakciója a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét.

A magyar belpolitikai élet egyik legfontosabb fejleményeként az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszerének kulcsfontosságú szabályait. A taláros testület határozata nyomán a költségvetési törvény egyes részei is megsemmisültek, ami komoly jogi és pénzügyi dilemmák elé állítja a központi költségvetést, miközben az önkormányzati szféra szereplői jogorvoslatot és az igazságtalannak tartott elvonások átalakítását követelik. A döntés hosszú távon alapjaiban rajzolhatja át az állam és a helyhatóságok közötti fiskális viszonyokat, felvetve a strukturális reformok elkerülhetetlenségét.

Ezzel párhuzamosan a TISZA-frakció egyhangú döntéssel elutasította a köztársasági elnök által a legfőbb ügyészi posztra jelölt Baka Andrást, és új jelölt állítására szólította fel az államfőt. Magyar Péter a közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a következő évtizedeket alapjaiban meghatározó, kiemelten fontos kérdésről van szó, amelyben a parlamenti erőknek komoly felelősségük van. A frakció egységes fellépése azt jelzi, hogy az ellenzékből kormánypárttá vált politikai erő szigorú szakmai és morális feltételekhez köti a közjogi méltóságok megválasztását, ami feszültséget teremthet az államfői hivatal és a törvényhozás többsége között.

Nemzetközi fronton is jelentős hírek láttak napvilágot, különösen Oroszország diplomáciai lépéseivel kapcsolatban. A Bloomberg értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervezi, hogy részt vegyen az Egyesült Államokban megrendezésre kerülő közelgő G20-csúcstalálkozón, noha a novemberi, Kína által elnökölt APEC-fórumon ott lesz Sencsenben. Ez a döntés jól mutatja a Moszkva és Washington közötti feszült geopolitikai viszonyokat, valamint azt, hogy az orosz vezetés inkább a számára kedvezőbb ázsiai multilaterális platformokra fókuszál a nyugati dominanciájú helyett.

Gazdasági és ipari téren kiemelkedő esemény, hogy megkezdődött a próbagyártás a CATL debreceni cellagyártó üzemében, miután a vállalat a hatósági engedélyeket megszerezte, és a korábban feltárt hiányosságokat is rendezték. Az ország egyik legnagyobb volumenű ipari beruházásának elindulása komoly mérföldkő a hazai akkumulátorgyártási stratégia szempontjából, bár a helyi lakosság körében továbbra is élénk viták övezik a környezetvédelmi és erőforrás-gazdálkodási kockázatokat. A gyár felfutása alapvetően határozhatja meg a következő évek exportteljesítményét.

Ugyanakkor a hazai ipar kevésbé optimista hírekkel is szembesül, hiszen a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia üzemében történt májusi halálos munkabaleset vizsgálatának lezárultával a munkavédelmi hatóság 38 millió forintos bírságot szabott ki a cégre. A hivatalos szervek súlyos biztonsági hiányosságokat tártak fel a robbanás helyszínén, amelyben egy ember életét vesztette, többen pedig megsérültek. Az eset rávilágít a nehézipari létesítményekben fennálló technológiai és munkavédelmi ellenőrzések szigorításának égető szükségességére.

A közlekedési infrastruktúra területén is komoly fennakadások nehezítették a mindennapokat, miután egy kamion és egy személyautó összeütközése miatt több mint tíz kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán Bicske közelében. Az Útinform jelentései szerint az M3-as és az M6-os sztrádán, valamint több alsóbbrendű úton is folyamatosak a felújítási munkálatok, amelyek jelentősen lassítják a haladást. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a megnövekedett forgalom és a rendszeres karbantartási munkák tartósan nehéz helyzetet teremtettek a főbb közlekedési útvonalakon.