Feszült hangulatban folytatódott a parlamenti munka Magyarországon, miután Magyar Péter miniszterelnök úgy döntött, nem szólal fel napirend előtt. A kormányfő azzal indokolta döntését, hogy az ellenzékbe szorult Fidesz képviselői a plenáris ülésen látványosan figyelmen kívül hagyták a felszólalásokat, beszélgettek és rajzolgattak. A politikai súrlódások mellett a törvényhozásnak fontos személyi döntéseket is meg kell hoznia, ugyanis az Országgyűlés öt új alkotmánybíró megválasztásáról határoz. Ezzel párhuzamosan megkezdte operatív munkáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új elnöke, Rózsáné Sádt Mónika is, aki a bürokrácia csökkentését és az adózási folyamatok egyszerűsítését jelölte meg hivatali ideje legfőbb céljaként.
A kormányváltást követő átvilágítási hullám újabb lépésekhez vezetett. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felmentette Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és bejelentette az intézmény átmeneti bezárását a működési keretek újraszabásáig. Ezzel egy időben feljelentést tettek Szijjártó Péter volt külügyminiszter ellen, mivel vizsgálatok szerint magángépes utazásai átlagosan több mint ötszörösébe kerültek a menetrend szerinti üzleti utaknak. Jogi lépések várnak a korábbi miniszterelnökre, Orbán Viktorra is, akit Fekete-Győr András jelentett fel, amiért fenyegető nyilatkozatokat tett az állami választási szerv (NVVH) tisztviselőire. Unger Anna, a szervezet elnöke határozottan visszautasította a megfélemlítési kísérleteket.
A magyar gazdaságban felemás folyamatok zajlanak. Júliusban az ipari kibocsátás 4,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, ami elsősorban a járműgyártásnak köszönhető, miközben az akkumulátorgyártás volumene visszaesett. Aggasztó képet mutat ugyanakkor a rendezvényszektor helyzete. Miután az állam júniusban felbontotta a keretszerződést Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Event Kft.-vel, az alvállalkozók továbbra sem kapták meg a pénzüket, ami milliárdos lánctartozást idézett elő a piacon. Ezzel szemben az ingatlanbefektetési piac kifejezetten erős félévet zárt, a tranzakciók volumene 57 százalékkal nőtt, meghaladva a 460 millió eurót, amit főként hazai befektetők hajtottak végre.
Az építőiparban ugyanakkor mély válság bontakozott ki, az ÉVOSZ elnöke szerint a szektor tizenöt éve nem tapasztalt nehézségekkel küzd az állami beruházások befagyasztása miatt. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is változások indulnak: Bóna Szabolcs miniszter bejelentette a Polctükör-rendszer visszatérését, amely mutatja majd a magyar termékek arányát a boltok polcain. A költségvetési egyensúly érdekében a kormány novembertől megemeli a dohánytermékek jövedéki adóját, amelytől 90 milliárd forintos többletbevételt várnak.
A közlekedési projektek terén is súlyos visszaélések gyanúja merült fel. Vitézy Dávid közlekedési miniszter bizonyítékokat mutatott be arról, hogy az M6-os autópálya üzemeltetési koncesszióját a korábbi kormányzat idején mintegy 100 milliárd forinttal árazták túl, és az ügyben feljelentést tett. A belföldi turizmust eközben a Duna alacsony vízállása bénítja meg, ami ellehetetleníti a szállodahajók közlekedését. Külföldön az osztrák államvasutak fokozatos alkoholtilalmat vezet be a pályaudvarokon a biztonság növelése érdekében, miközben Bécsben átadták a régió legmodernebb vasúti karbantartó bázisát.
A nemzetközi színtéren az ukrajnai háború finanszírozása és az energiapiaci instabilitás okoz feszültséget. Sajtóértesülések szerint az európai szövetségeseket felkészületlenül érte Ukrajna hirtelen fellépő, 27 milliárd dolláros költségvetési hiánya. Donald Trump ugyan arról beszélt, hogy Moszkva és Kijev megállapodott az energetikai infrastruktúra elleni csapások leállításáról, diplomáciai források szerint ez elhamarkodott volt. A közel-keleti feszültségek miatt az LNG-piacon háromszorosára emelkedtek az árak, miközben a Pentagon elismerte, hogy komoly lőszerhiány alakult ki az amerikai stratégiai készletekben.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.