A hazai felsőoktatásban uralkodó tarthatatlan állapotok ismét a politikai diskurzus homlokterébe kerültek, miután az ELTE tanévnyitóján a dolgozók közvetlenül szembesítették a döntéshozókat a bérhelyzetükkel. A szakszervezeti felmérések szerint az ország legnépszerűbb egyetemén az oktatók többségének keresete még a köznevelésben dolgozó pedagógusok bérét sem éri el. Bár a Tisza-kormány szerint természetes, hogy a valóságos problémák közvetlenül megjelennek a politikai szereplők előtt – utalva arra, hogy Magyar Péter kezébe petíciót nyomtak az eseményen –, a strukturális bérfeszültségek puszta elismerése önmagában még nem orvosolja a rendszerszintű forráshiányt.
A felsőoktatás válságával szorosan összefügg az akadémiai kutatóhálózat bizonytalan sorsa is. A korábbi kabinet által létrehozott tudománypolitikai irányító szervezet, a HUN-REN jelenleg mintegy ötmilliárd forintos adósságot halmozott fel az ELTE-hez kényszerített kutatóközpontok felé. A túlélésért küzdő akadémiai történészekkel a Tisza-kormány eddig csak az egyeztetések fázisáig jutott el, érdemi garanciák nélkül. A szakma képviselői szerint a kutatóhálózatnak vissza kellene térnie a Magyar Tudományos Akadémia égisze alá, hogy végleg lezárható legyen a korábbi, Csák János és Hankó Balázs nevéhez köthető, súlyos károkat okozó működési modell.
Miközben a tudomány finanszírozása akadozik, a költségvetés korábbi döntések miatt is komoly bevételektől esik el. Erre világít rá az a tény, hogy a kaszinók az elmúlt évtizedben közel 60 milliárd forintot spóroltak meg a Fidesz-kormány által 2013-ban bevezetett adókedvezmény révén, amely lehetővé tette a koncessziós díjak levonását a játékadóból. Ezzel szemben a Tisza-kormány most olyan azonnali gazdasági nyomásokkal néz szembe, mint a magas üzemanyagárak miatti dízeltámogatás kérdése, amelyről a kabinetnek a feszült parlamenti ülések után azonnali döntést kell hoznia a költségvetési egyensúly megőrzése mellett.
A belpolitikai feszültségek mellett rendkívüli diplomáciai lépésekre is sor került. A magyar kormány tíz orosz diplomatát utasított ki az országból, miután tevékenységüket összeegyeztethetetlennek minősítették státuszukkal. A budapesti orosz nagykövetségen zajló feltételezett hírszerző tevékenység felszámolása komoly fordulatot jelent a kapcsolatokban, és borítékolhatóan moszkvai válaszlépéseket generál. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok váratlanul bejelentette, hogy újraindítja a magyar és a lengyel bevándorlási vízumkérelmek feldolgozását, amelyeket még januárban függesztettek fel adminisztratív okokból.
Európai szinten is intenzív viták zajlanak az Unió jövőbeli finanszírozásáról. Franciaország olyan javaslattal állt elő, amely új uniós szintű adókkal – mintegy 60 milliárd eurós bevételt remélve – mentené meg a kohéziós támogatásokat. Ezzel egy időben Németországban az AfD választási győzelme mély politikai törésvonalakat hozott felszínre. Prőhle Gergely volt berlini nagykövet elemzése szerint a radikális jobboldal előretörése mögött nem csupán gazdasági elégedetlenség, hanem az integrációs válság miatti szorongás áll, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a hagyományos alkotmányos konszenzust.
A globális piacokon és a közlekedésben szintén tektonikus mozgások láthatók. Kína, szembesülve a hazai kereslet visszaesésével, havi szinten közel egymillió gépjármű exportálásával árasztja el a külföldi piacokat. Ezzel egy időben az Airbus csökkentette a keskenytörzsű gépek kínai keresletére vonatkozó előrejelzését, mivel a gyorsan terjeszkedő vasúthálózat elszívja az utasokat a belföldi repüléstől. Eközben belföldön a közlekedésbiztonság terén kongatják meg a vészharangot: az elektromos rollerek terjedése ellenére a kötelező biztosítások száma csökkent, miközben a balesetek száma aggasztó mértékben növekszik.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.