A Duna folyamatos apadása miatt rendkívüli műszaki beavatkozásokra van szükség a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője hívta fel a figyelmet a kialakult helyzetre, amely azonnali kormányzati lépéseket követel. Az erőműnél jelenleg egyszerre zajlik egy bruttó 6,165 milliárd forintos fenékküszöb megépítése Paks és Dunaszentbenedek között, valamint bárkák elsüllyesztése a folyóban, hogy mesterségesen megemeljék a vízszintet. A WWF Magyarország ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a fenékküszöb súlyosbíthatja az alvízi szakaszok ökológiai helyzetét, miközben a szakértők folyamatosan vizsgálják a meder változásait.
A folyókon tapasztalható vízhiány csak a jéghegy csúcsa, ugyanis Magyarországot katasztrofális aszály sújtja. Szeged térségében például négyzetméterenként mintegy 200 liter víz hiányzik a talaj felső rétegéből, ami még a történelmi léptékű, 2022-es szárazságot is felülmúlja. A tavaszi vetések állapota kritikus, a gazdák sok helyen már az árukukorica kényszerű silózásával próbálják menteni a menthetőt, miután az őszi betakarítások ugyan véget értek, de a kényszerérés komoly terméskiesést okoz. A szárazságot a hőség is súlyosbítja; Ózd térségében több tíz hektárnyi akácos és fenyves erdő kapott lángra, ahol a tűzoltóknak a lombkoronaszinttel is meg kellett küzdeniük.
A belpolitikai színtéren komoly feszültséget keltett, hogy az újbudai Fidesz-KDNP frakció azonnali hatállyal kizárta soraiból Balogh Péter önkormányzati képviselőt, és felszólította őt mandátumának visszaadására, miután felmerült, hogy a politikus korrupciós ügybe keveredhetett. Ezzel egy időben Miskolcon Tóth-Szántai József polgármester arra kérte a helyi lakosokat, hogy a kassai cigánytelepről kiköltöző személyeknek ne értékesítsék ingatlanaikat, hivatkozva az együttélési szabályok be nem tartásával kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatokra. Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy a NER-telenítés nem alakulhat át bosszúhadjárattá.
A gazdasági szférából kiemelkedő hír, hogy történelmi rekordot döntött a Budapesti Értéktőzsde: a BUX index fennállása óta először zárt 150 000 pont felett, ami az 1991-es indulás óta százötvenszeres növekedést jelent, jelezve a hazai tőkepiac és a nagyvállalatok erősödését. Ezzel párhuzamosan a Rába részvényei több mint 50 százalékos pluszban is jártak a nap folyamán, miután az osztrák versenyhatóság jóváhagyta a CSG részesedésszerzését. Mindeközben új kiberbűnözési trend terjed a környező országokban: a támadók áldozataik nevében online hiteleket vesznek fel, majd a megszerzett összegeket azonnal elköltik.
A nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet egy Lipcsében történt incidens borzolja, ahol egy robbanószerrel megrakott drón ütközött egy ukrán szállítógépnek. Bár a robbanás elmaradt, az eset rávilágított a német repülőterek súlyos védelmi hiányosságaira, a német kormány pedig látványosan kerüli annak kimondását, hogy Moszkva állhat a háttérben. Ugyanakkor Lengyelországban sikeresen elfogtak egy orosz bérgyilkost, aki egy amerikai-ukrán állampolgár ellen tervezett merényletet. Az orosz olajszállító árnyékflotta pedig szokatlan, fizikai védelmi eszközökkel – hálókkal és tüskés fémketrecekkel – szereli fel hajóit az ukrán tengeri drónok ellen.
A hazai közéletben elindult a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tizenötödik „Iskolakezdés együtt!” adománygyűjtése, amellyel a nehéz sorsú gyermekek tanszervásárlását és fejlesztő foglalkozásait támogatják a tanév folyamán. A sport világában eközben komoly vihart kavart a Gór-Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázó ellen indított eljárás, amelyben a Fővárosi Főügyészség vádat emelt kiskorú veszélyeztetése miatt, miután több szülő is elfogadhatatlannak nevezte az edző pedagógiai módszereit. Külföldön pedig a Ferencváros szurkolóit érte brutális támadás Lengyelországban, ahol maszkos huligánok egy csoportja megrohamozott egy éttermet.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.