A globális energiapiacot súlyos bizonytalanság rázta meg, miután a Brent nyersolaj ára hordónként száz dollár fölé emelkedett, és az európai földgázárak is 2022 óta nem látott magasságokba szöktek. A drágulás mögött a közel-keleti feszültségek állnak: a jemeni húszi milíciák támadásokat indítottak szaúdi energetikai létesítmények ellen, ami leállásokat okozott a kitermelésben, miközben az amerikai erők iráni olajszállítókat semmisítettek meg. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az elhúzódó konfliktus tartósan magas inflációs nyomást gyakorolhat a nyugati gazdaságokra.
Észak-Amerikában új szintre lépett a kereskedelmi konfliktus az Egyesült Államok és Kanada között. Washington váratlanul drasztikus lépésre szánt el magát: a Fehér Ház bejelentése szerint azonnali hatállyal megtiltják számos kanadai termék, köztük alkoholos italok, motorkerékpárok és tejtermékek importját, míg más árucikkekre ötven százalékos büntetővámot vetnek ki. A döntés közvetlen válaszlépés a kanadai kormány által korábban bevezetett viszontvámokra, rávilágítva arra, hogy az Egyesült Államok még legközelebbi partnereivel szemben is kész a legkeményebb gazdasági eszközök alkalmazására.
Magyarországon a belpolitikai diskurzus fókuszába a kormányzati döntéshozatal átláthatósága került, miután a kabinet megkezdte az elmúlt tizenhat évben hozott, eddig szigorúan titkosított, úgynevezett háromezres kormányhatározatok nyilvánosságra hozatalát. Az első, tizenhárom dokumentumból álló csomag a Századvég alapítványhoz köthető szerződéseket érinti, amelyek alapján több tízmilliárd forintnyi közpénz áramlott az elemzőintézethez. Bár a kormányzat ígéri a folyamat folytatását, az ellenzéki bírálatok szerint a lépés megkésett, és csupán a közpénzek korábbi kiszervezésének utólagos bemutatását szolgálja.
Eközben a hazai reálgazdaságot érintő környezeti válság mélyül: a Duna vízállása bizonyos szakaszokon történelmi rekordot jelentő egy centiméterre apadt. A folyó alacsony vízállása nemzetközi vitát is szított: Ausztria panaszt tett Brüsszelben a paksi atomerőműnél a Duna vízszintjét megemelő műtárgy miatt. A vitába Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is bekapcsolódott, éles hangon utasítva vissza az osztrák aggályokat. Ezzel párhuzamosan a magyar mezőgazdaságot sújtó aszály a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) drasztikus, költségcsökkentő és leépítésekkel járó átalakítását kényszerítette ki.
Az ukrajnai háború nemzetközi jogi frontján az Európai Unió Törvényszéke elutasította a magyar kormány azon keresetét, amellyel megpróbálta megakadályozni, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételeket Ukrajna védelmi támogatására fordítsák. Ezzel egy időben belső politikai válság rázta meg Kijevet: az ukrán legfőbb ügyész benyújtotta lemondását, miután fény derült arra, hogy hivatala magas rangú tisztségviselői védelmet nyújtottak illegális, csaló hívóközpontoknak. A kulisszák mögött közben orosz követeléseket, köztük a Donbász orosz területként való elismerését célzó alkotmánymódosítást közvetítettek amerikai küldöttek Kijevnek.
A technológiai szektorban a mesterséges intelligencia fejlődése egyszerre hoz áttöréseket és vált ki mély aggodalmat. Az Anthropic biztonsági kutatója arra figyelmeztetett, hogy a technológia gyorsulása miatt tíz százaléknál is nagyobb az esélye annak, hogy az AI egy évtizeden belül az emberiség pusztulását okozza. Ezzel szemben az OpenAI sikerről számolt be: állításuk szerint modelljük nyolcvannyolc óra alatt megoldott egy komplex Navier-Stokes matematikai problémát, bár a bejelentést azonnal plágiumvádak árnyékolták be. Mindeközben az európai piacon a Google módosítja keresőjének működését, hogy elkerülje a korábban kiszabott, közel kilencszázmillió eurós trösztellenes bírság következményeit.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.