Gazdasági és energetikai téren jelentős előrelépés történt, miután Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormány teljesítette az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) valamennyi mérföldkövét. Ennek keretében a Magyar Fejlesztési Bank aláírta a támogatási szerződéseket a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel, megnyitva az utat a közel 500 milliárd forintos hálózatfejlesztési programok előtt. Az energetikai átrendeződés politikai vihart is kavart, ugyanis a tárcavezető tájékoztatása szerint a fejlesztések során végül a német közműóriással kötöttek megállapodást, míg Mészáros Lőrinc energetikai érdekeltségeit kizárták a támogatásokból.
A belpolitikai színtéren a Tisza-kormány első száz napjának mérlege áll a viták középpontjában. Bár a nyugdíjrendszerben egyelőre nem történt radikális átalakítás, Farkas András nyugdíjszakértő rámutatott, hogy a döntő fordulat szeptemberben, a költségvetés átfogó átvilágítását követően várható, így a választási ígéretek teljesítése még napirenden maradhat. Eközben a jobboldali ellenzék térfelén komoly változások zajlanak: Lázár János volt közlekedési miniszter a választási vereség után bejelentette lemondását, döntését a személyes felelősségvállalással indokolva. Ezzel párhuzamosan a Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom is feljelentést tesz az augusztus 20-i rendezvények állítólagos „kamu” tendere miatt.
A közlekedésfejlesztés területén nagyszabású beruházás indul: Vitézy Dávid beszámolója szerint mintegy 174 milliárd forintból valósul meg a Budapest–Fót–Veresegyház–Őrbottyán–Vác vasútvonal teljes körű korszerűsítése 2030-ig, amelynek eredményeként sűrűbb járatok és akadálymentesített peronok várják majd az utazókat. Vitézy ugyanakkor a közúti biztonság terén is drasztikus szigorításokat sürget, olyan törvénymódosítási javaslatot előkészítve, amely akár letöltendő börtönbüntetéssel is sújtaná a legsúlyosabb gyorshajtókat.
A nemzetközi és a hazai gazdaság fenntarthatósági kérdései is egyre élesebben vetődnek fel. Renner Tamás szakértő szerint a Tisza-kormány által megcélzott innovatív gazdasági modell eléréséhez elkerülhetetlen lesz a harmadik országból érkező, keleti munkaerő bevonása a krónikus hazai hiány miatt. Ezzel egy időben az európai autóipar egyik legnagyobb szereplője, a Volkswagen Csoport is az életben maradásért küzd: a magas rezsiköltségek miatt minden eddiginél nagyobb méretű leépítések jöhetnek a német óriásnál.
A rendkívüli nyári hőség és a szárazság nemcsak a mindennapi életet, hanem a kontinens kritikus infrastruktúráját is súlyosan veszélyezteti. Romániában a Duna rekordalacsony vízállása miatt ideiglenes gátat építenek, és az Olt folyó víztározóiból engednek le tartalékokat a csernavodai atomerőmű hűtővíz-ellátásához. Magyarországon a Tarna folyó teljes kiszáradása okozott ökológiai katasztrófát, miközben a szakértők szerint a hőhullámok miatti hűtési kényszer és a megugró áramárak súlyos nemzetgazdasági károkat okoznak egész Európában.
A külpolitikai helyzet továbbra is feszült, hiszen az orosz erők újabb halálos légicsapásokat mértek ukrán nagyvárosokra, köztük Kijevre, megerősítve, hogy az elmúlt két hónap a hárború leghalálosabb időszaka volt a civil lakosság számára. A növekvő orosz fenyegetésre reagálva Németországban kiszivárogtak a védelmi minisztérium titkos tervei: Berlin közel 12 milliárd eurós keretből tervez fegyverrendszereket beszerezni az elrettentés érdekében.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.