Magyar Péter miniszterelnök bejelentése alapján szeptember 12-én Veszprémben veszi kezdetét a kormányfő újabb országjárása, amely mögött komoly politikai törekvések húzódnak meg. A kabinet legfőbb célja az orosz energiafüggőség felszámolása, ám ehhez az Európai Unió költségvetéséből követelnének kártérítési alapot a leválást vállaló államoknak. Miközben a miniszterelnök a bázisát építi, a háttérben komoly belpolitikai átrendeződések zajlanak. A Tisza-kormány közeli Lannert Judit törölte teljes közösségimédia-jelenlétét, ami a kritikusok szerint a korábbi kellemetlen állásfoglalások eltüntetését célozza, miközben az Országgyűlés keddi szavazásán a Tisza Párt megbízható kádereket ültethet az alkotmánybírói székekbe.
A gazdaságpolitika irányvonalát az egri 64. Közgazdász-vándorgyűlés határozta meg, ahol a döntéshozók nyíltan beszéltek a magyar növekedési modell kimerüléséről. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Kármán András pénzügyminiszter egyetértettek abban, hogy a költségvetési konszolidáció és az euróbevezetés előkészítése elkerülhetetlen. A szakértők szerint Magyarországnak sürgősen modellt kell váltania, mivel az olcsó béroldali versenyelőny már nem biztosítja a felzárkózást. A pénzügyminiszter bérekkel kapcsolatos megnyilatkozásai ugyanakkor éles ellenállásba ütköztek: Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy a hazai munkavállalók bérei túl magasak lennének.
A kormányzati átvilágítások az állami sportbirodalmat is elérték, ahol néhány hét alatt látványos személyi tisztogatás ment végbe. Az új kabinet menesztette a sport- és rendezvényszervezésért felelős NRÜ és NSÜ vezérigazgatóit, miközben milliárdos állami sportvagyont vizsgálnak át. A gyanakvást fokozza, hogy egy 3,7 milliárdos sporttenderre meghívást kapott egy tavaly nulla forintos árbevételű, de tiszás kötődésű cég is. A sportfinanszírozás válsága a vándorgyűlésen is téma volt: Terták Elemér közgazdász hangsúlyozta, hogy a TAO-rendszer túlkapásai miatt az országban túl sok kihasználatlan stadion épült, amelyek fenntartása súlyos terhet ró az önkormányzatokra.
A közlekedési és energetikai infrastruktúra terén is komoly feszültségek bontakoztak ki. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy a MÁV korábban elszabotált egy kulcsfontosságú beszerzést, de mivel a 115 darab Siemens Vectron mozdony megvásárlására vonatkozó keretmegállapodást nem mondták fel, újraindultak a tárgyalások a gyártóval. A vasúti flotta modernizációja mellett a légi közlekedésben is forrnak az indulatok: a pilóták tisztítótüzet követelve tüntetést szerveznek a Miniszterelnökség épülete elé. Ezzel párhuzamosan a hazai árampiacot az időjárásfüggő kapacitások kezelése állítja kihívás elé, ahol a pontatlan menetrendezések napi szinten milliós kiegyenlítő energiaköltségeket okoznak.
A lakossági megtakarítások terén ugyanakkor rekordot regisztrált a Magyar Államkincstár, miután a kezelt állampapír-állomány átlépte a 11 ezer milliárd forintot, az ügyfelek száma pedig meghaladta az 1,2 milliót. Ez a tőkebeáramlás jól mutatja a lakosság bizalmát, miközben a tranzakciók döntő része már online zajlik. Ezzel egy időben a közélet transzparenciáját firtató viták is új lángra kaptak, miután nyilvánosságra hozták Baka András újonnan megválasztott államfő vagyonnyilatkozatát. A dokumentumból kiderül, hogy a köztársasági elnök komoly magánvagyonnal bír: budai és pesti ingatlanok mellett több mint 130 millió forintos megtakarítással, műtárgyakkal és luxusórákkal rendelkezik.
A nemzetközi színtéren aggasztó geopolitikai fejlemények borzolják a kedélyeket, amelyek a globális kereskedelmi útvonalakat és a hazai energiaárakat is veszélyeztetik. Jemenben a húszi lázadók elfoglalták a stratégiai jelentőségű Perim-szigetet és Mokka kikötővárosát, amivel ellenőrzésük alá vonták a Báb el-Mandeb-szorost. Ez a lépés a globális tengeri kereskedelem harmadát fenyegeti, és újabb olajár-emelkedési hullámot indíthat el. Eközben a Kreml Litvániát nukleáris fegyverek célkeresztbe állításával fenyegeti egy esetleges NATO-telepítés kapcsán. A diplomáciai csatornák mindenesetre nem zárultak be teljesen: Vlagyimir Putyin orosz elnök Indiába utazik tárgyalni az ukrajnai háború lezárásáról, miközben az EU jóváhagyta a 6,1 milliárd eurós drónszövetségi támogatást.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.