Ruszin-Szendi Romulusz béremelést ígér, de kevesebb fejlesztést jelzett
Béremelést jelentett be a Magyar Honvédség állománya számára Ruszin-Szendi Romulusz, miközben elismerte, hogy a 2027-es esztendőben a korábbiaknál kevesebb fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a védelmi szektorban. A Világgazdaság beszámolója szerint a Honvédelmi Minisztérium képviselője az Országgyűlés elé kerülő 2027-es költségvetési javaslat előkészítése kapcsán nyilatkozott a tervezett lépésekről.
A tájékoztatás alapján a katonák illetményének emelése elengedhetetlen a hivatásos és szerződéses állomány megtartásához, valamint a katonai életpálya vonzóvá tételéhez. Ruszin-Szendi Romulusz ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a globális gazdasági kihívások és a szigorúbb költségvetési keretek miatt a honvédségi beruházások és eszközbeszerzések ütemezését át kell alakítani. A minisztériumi álláspont szerint a személyi juttatások priorizálása garantálja a védelmi képességek szinten tartását, még a fejlesztési keretek ideiglenes visszavágása mellett is.
3,8 milliárd forintos forrást kap az ELTE a kutatóközpontok bérfejlesztésére
Összesen 3,8 milliárd forint rendkívüli támogatást kap az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hozzá csatolt kutatóközpontok dolgozóinak járó, korábban elmaradt béremelések rendezésére. A Telex cikke szerint az intézkedésre azt követően kerül sor, hogy a kutatóhálózati dolgozók tavaly nem kapták meg a számukra korábban kilátásba helyezett, átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést.
A kormányzati döntés értelmében átcsoportosított forrás lehetővé teszi a bérfeszültségek feloldását és az elmaradt járandóságok visszamenőleges korrekcióját. Az egyetemi szféra és a kutatóintézetek képviselői az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozták, hogy a versenyképes jövedelmek hiánya komoly szakemberhiányhoz és a fiatal kutatók külföldre vándorlásához vezethet. Az elnyert 3,8 milliárd forint a várakozások szerint hozzájárul a kutatói életpálya kiszámíthatóságához és az érintett intézmények szakmai stabilitásához.
Észtország december 1-jétől teljesen lezárja az észt-orosz határt
Észtország december 1-jétől kezdődően a teljes észt–orosz határ mentén lezárja az összes határátkelőhelyet – jelentette be Margus Tsahkna észt külügyminiszter. Az Oroszhirek és a Népszabadság tudósítása szerint a radikális döntés hátterében egy november 14-én éjjel végrehajtott szabotázsakció áll, amelyet egy észt védelmi ipari vállalat ellen kíséreltek meg.
Tallinn álláspontja szerint a hatóságok egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek arról, hogy a támadást az orosz katonai hírszerzés (GRU) szervezte meg. Az észt belső elhárítás és a rendőrség az ügyben nyolc lettországi állampolgárt tartóztatott le, akiket a dróngyártó üzem elleni akció kivitelezésével gyanúsítanak. Margus Tsahkna közölte, hogy a határzár elrendeléséről közvetlenül tájékoztatta a finn és a balti partnereket is. A lépéssel az észt hatóságok a Moszkva felől irányított hibrid fenyegetések elleni védelmet kívánják megerősíteni.
Mintegy 400 ezer tüntető vonult utcára Prágában a közmédia függetlenségéért
Óriási tömeg tiltakozott Prágában a cseh közszolgálati televízió és rádió függetlenségének megőrzése mellett. A Telex, az Index és a Magyar Hang beszámolói szerint a Letná téren szervezett demonstráción mintegy 350–400 ezer ember vett részt, ami az Andrej Babiš vezette kormány eddigi legnagyobb tömegtüntetésének számít.
A tiltakozási hullámot az váltotta ki, hogy a prágai kormánypártok eltörölnék a lakosság által fizetett üzembentartási díjat, és a közmédia finanszírozását közvetlenül a központi állami költségvetés alá rendelnék. A tüntetés szervezői és az ellenzéki megszólalók szerint a döntés kiszolgáltatottá tenné a szerkesztőségeket a mindenkori politikai hatalomnak. A demonstrálók hangsúlyozták, hogy a független tájékoztatás a demokratikus berendezkedés alapköve, ezért határozottan elutasítják a médiatörvény átfogó módosítását.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.