Rendkívül súlyos helyzet alakult ki Szentendrén és a környező településeken, ahol a tartós, rekordokat döntögető hőség és a kiugró lakossági vízfogyasztás miatt gyakorlatilag összeomlott az ivóvízellátó rendszer. Péntek reggelre több ezer lakos maradt vezetékes víz nélkül a hálózat túlterheltsége következtében. A térségben már másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, mivel a rendkívüli aszály és a Duna történelmi mélységű vízállása miatt a helyi víztermelő kapacitások mintegy 30 százalékkal estek vissza. Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatása szerint a kormány azonnali intézkedéseket léptetett életbe: a Magyar Honvédség két nagy kapacitású tartálykocsival és hétezer zacskózott ivóvízzel nyújt segítséget az érintett lakosságnak.
A vízhiánnyal párhuzamosan az országos energiahálózat is komoly nyomás alá került. Az extrém meleg miatt a kormány rendkívüli operatív tájékoztatást adott ki, amely szerint az ország villamosenergia-terhelése újabb csúcsokat dönthet, miközben a Paksi Atomerőmű biztonsági okokból csökkentett üzemmódban, a megszokott 2000 megawatt helyett 960 megawatton termel. Bár az önmérsékletnek köszönhetően a hálózat csúcsterhelése a tervezettnél 151 megawattal alacsonyabb maradt, Aszódi Attila korábbi kormánybiztos arra figyelmeztetett, hogy a helyzet hetekig kritikus maradhat. A tartós hőség miatt Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is figyelmeztetést adott ki.
A nemzetközi színtéren két súlyos biztonsági krízis is borzolja a kedélyeket Európában. A spanyol kormány katonai egységeket vezényelt az észak-afrikai Ceuta exklávéba, miután a marokkói határon teljesen összeomlott az ellenőrzés. A tenger felől behatolni próbáló migránsok közül legalább tizenöten életüket vesztették, a kialakult feszültség pedig diplomáciai konfliktust robbantott ki Madrid és Róma között. Eközben Lengyelország hivatalos magyarázatot adott ki arról, miért nem lőttek le egy orosz cirkálórakétát, amely a lengyel légtérbe hatolt be: a katonai szabályozás által előírt vizuális célazonosítás hiánya akadályozta meg a fegyveres beavatkozást.
A globális diplomáciai folyamatokban is fontos elmozdulások láthatók. Donald Trump amerikai elnök hezitál Ukrajna azon kérése ügyében, amely engedélyezné a Patriot rendszerek rakétáinak helyi gyártását. Trump ugyanakkor jelezte, hogy legközelebbi megbízottjai, köztük veje, Jared Kushner és Steve Witkoff a napokban Kijevbe látogatnak. Ezzel egy időben a Közel-Keleten is fontos fordulat körvonalazódik: a Hamász terrorszervezet elviekben beleegyezett a Gázai övezet teljes lefegyverzésébe, amely a tűzszüneti megállapodás kulcsfontosságú eleme lehet, ám a végrehajtás részletes feltételeinek kidolgozása még komoly tárgyalásokat igényel.
A gazdasági hírek élén a Mol-csoport történetének egyik legnagyobb szabású tranzakciója áll. A magyar energetikai óriásvállalat 720 millió dolláros megállapodást írt alá a Shellel, amellyel 35 százalékos részesedést szerez a ciprusi partok melletti Aphrodite gázmezőben. A projekt becsült vagyona meghaladja a 100 milliárd köbméter földgázt, a kitermelés pedig a tervek szerint 2031-ben indulhat meg. Ez a tranzakció a vállalatcsoport legnagyobb volumenű növekedési lépése a 2019-es azerbajdzsáni beruházás óta. Hazai téren a KSH adatai szerint az ipari termelői árak éves szinten átlagosan 0,4 százalékkal mérséklődtek.
Végül a hazai társadalmi folyamatok aggasztó demográfiai tendenciákat mutatnak. A KSH friss adatai szerint Magyarország népessége az év első felében több mint 28 ezer fővel csökkent. Az első félévben mindössze 34 ezer gyermek született, miközben a halálozások száma elérte a 62 ezret, így a termékenységi mutató továbbra is történelmi mélypont közelében stagnál. Erre a helyzetre is reagálva Vitézy Dávid új lakásépítési programot jelentett be, amely a lengyel mintát követve alakítaná át a szabályozást a fiatal családok támogatására, miközben a lakáspiacon a befejezett lakások száma nőtt, de az építési engedélyeké visszaesett.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.