Feszültséget váltott ki a Terror Háza Múzeum átmeneti bezárásának és Schmidt Mária megbízatása megszüntetésének bejelentése. A kormányzati intézkedés ellen tiltakozva vasárnap délután demonstrációt tartottak a múzeum Andrássy úti épülete előtt. Az ellenzékbe szorult Fidesz több ismert politikusa és szimpatizánsa – köztük Bayer Zsolt publicista, Menczer Tamás és Bencsik András főszerkesztő – gyűlt össze a helyszínen. A felszólalók szerint a múzeum bezárása a nemzeti emlékezet csorbítását célozza, míg a kormánypárt, a Tisza Párt képviselői az intézmény szakmai felülvizsgálatát nevezik indokoltnak. Az esemény jól mutatja a kormányváltást követő kulturális törésvonalak mélységét az új kabinet és a korábbi politikai elit között.
A gazdasági és infrastrukturális területen is komoly vizsgálatok indultak. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy az állam kezdeményezheti a korábbi kormány által Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeivel kötött, 35 éves autópálya-koncessziós szerződés felbontását. Vitézy szerint az úgynevezett háborús beruházási többletköltség-kompenzáció ötezer milliárd forintnyi extra terhet rótt az államra. Ezzel párhuzamosan a védelmi tárcánál is vitatott ügyek kerültek elő: Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter beszámolója szerint az előző kormányzat idején egy luxuskivitelű koronázási hintót vásároltak, amelyet eredetileg III. Károly brit királynak szántak ajándékba, ám a jármű végül a honvédség tulajdonában maradt.
A nemzetközi színtéren a háborús eszkaláció és a választások összekapcsolódása dominált. Oroszországban a parlamenti választások utolsó napján példátlan méretű ukrán dróntámadás érte Moszkvát, ahol a légvédelem több mint 1600 drónt lőtt le, ám a csapások így is halálos áldozatokat követeltek, és egy kőolaj-finomító is megrongálódott. Eközben Szlovákiában vita bontakozott ki a NATO-szerepvállalásról: Robert Fico miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint kormánya nem küld katonákat a konfliktusba, Peter Pellegrini államfő úgy reagált, hogy a NATO 5. cikkelyével kapcsolatban óvatosan kell fogalmazni. Csehországban Andrej Babiš volt kormányfő élesen bírálta az EU-t a békefolyamatok hiánya miatt.
A közel-keleti geopolitikai feszültségek ismét felerősödtek. Irán katonai vezetése megtorlással fenyegette meg az Egyesült Államokat egy esetleges támadás esetén, és jelezte, hogy a Hormuzi-szorost mindaddig zárva tartja, amíg Washington el nem fogadja Teherán feltételeit. Az energetikai bizonytalanságok közepette ugyanakkor egy transzatlanti projekt körvonalazódik, amely tenger alatti óriáskábellel kötné össze Európát Kanadával. Ez a fejlesztés fontos lehet, különösen miután a Paksi Atomerőműben műszaki okok miatt átmenetileg csökkenteni kellett a teljesítményt.
A technológiai szektorban az AI-fejlesztők már arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia irányítása teljesen kicsúszhat az emberiség kezéből. Ezzel párhuzamosan adatvédelmi kérdések is felszínre kerültek: független kutatások szerint egyes okostévék készenléti állapotban is képesek lehallgatni a környezetüket. A pénzügyi biztonság terén szintén fokozott óvatosságra van szükség, mivel a banki alkalmazottnak kiadó telefonos csalások száma drasztikusan emelkedik, és ma már ezek teszik ki a visszaélések jelentős részét.
A belföldi közlekedésben a vasárnap komoly fennakadásokat hozott az M7-es autópályán Velencénél történt baleset miatt, amely torlódást okozott a Balaton felé vezető oldalon, miközben az M1-esen felújítási munkálatok lassították a forgalmat. Pozitívabb fejleményként Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy heteken belül megnyílhat a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerbiai szakasza. A gazdasági szférában a Reklámszövetség az új reklámrendelet-tervezet felülvizsgálatát kérte a kormánytól, mivel az több mint ezer munkahely megszűnését eredményezheti.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.