Magyar Péter miniszterelnök felszólalásában a Tisza-kormány tízmilliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramját ismertette. A kormányfő rámutatott az ellátórendszer hiányosságaira, említést téve olyan esetekről, amikor a csecsemők elhelyezési nehézségek miatt hónapokig nem jutottak friss levegőre. Ezzel párhuzamosan politikai feszültség alakult ki a volt kormánypárt, a Fidesz és az állami intézmények között. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök egy interjúban az egykori ÁVH-hoz hasonlította a Nemzeti Választási és Választókerületi Hivatalt, és kilátásba helyezte a dolgozók felelősségre vonását a Fidesz esetleges visszatérése után. Unger Anna, a hivatal képviselője jelezte, hogy megteszik a szükséges jogi lépéseket.
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport családi napján tartott beszédében bízva abban, hogy a Tisza-kormány nem törekszik a magyar nagytőke felszámolására, jelezte nyitottságát az együttműködésre. Magyar Péter miniszterelnök válaszában hűvösen reagált, és azt javasolta a vállalkozónak, hogy keressen jó ügyvédet. Ez a feszültség a beruházásokban is megmutatkozik: a Közlekedési és Beruházási Minisztérium bejelentette, hogy leállítja a budavári palota újjáépítési munkálatait, és új közbeszerzést ír ki. A kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek mindössze két hét áll rendelkezésére, hogy levonuljon a munkaterületről.
Az Országgyűlés elé benyújtott javaslat alapján a dohánytermékek jövedéki adójának jelentős emelésére lehet számítani novembertől, amelyet kivételes eljárásban tárgyalnak meg a képviselők. A gyorsított eljárás ugyanakkor korlátozza a piaci szereplők felkészülését. Ezzel egy időben az Agrárminisztérium szakít a korábbi, ajánlásokon alapuló gyakorlattal: nyilvános pályázat keretében lehet jelentkezni tíz nemzeti park igazgatóságának vezetői pozíciójára, ami az intézményrendszer szakmai függetlenségének megerősítését célozza.
A nemzetközi színtéren az európai energiapiac ismét nyomás alá került, miután a kontinens irányadó gázára több mint öt százalékkal emelkedett, elérve a megawattóránkénti 83,75 eurós szintet, amelyre 2022 vége óta nem volt példa. Az áremelkedést az orosz–ukrán konfliktus bizonytalanságai is táplálják, miközben az EU tagállamai nem tudtak megállapodni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. Eközben az ukrajnai háború enyhüléséről szóló hírek is megjelentek: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész felhagyni az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokkal, feltéve, hogy Moszkva is így tesz.
Svédországban a rendkívül szoros választások után a neonáci múltú Svéd Demokraták támogatottsága visszaesett, ami utat nyithat egy baloldali koalíció előtt. Németországban ugyanakkor a radikális jobboldali AfD történelmi áttörést ért el, országos támogatottsága először érte el a harminc százalékot. Franciaországban a lakosság többsége pesszimista a jövőt illetően, a gazdasági aggodalmak háttérbe szorítják a környezeti kérdéseket, miközben a közszolgálati szférát érintő sztrájkok – amelyek miatt több rádióadó is egész nap csak zenét sugárzott – tovább növelik a feszültséget.
A hazai gazdasági és technológiai folyamatok terén is fontos változások történtek. Egy kutatás az „AI-bumeráng” jelenségre hívta fel a figyelmet: a magyar válaszadók ötöde ismer olyan dolgozót, akit a mesterséges intelligencia miatt bocsátottak el. Ezzel szemben a NAV sikeresen digitalizálta munkafolyamatait, 350 ezer lappal csökkentve papírfelhasználását. Székesfehérváron eredményesen zárult a Hanon Systems üzemében zajló sztrájk, miután a szakszervezet megállapodott a béremelésről. Szarvason csőtörés miatt átmenetileg megszűnt a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás, a sportvilágban pedig kisorsolták a Magyar Kupa párosításait.
Vélemények és hozzászólások
Szólj hozzá a hírösszefoglalóhoz kulturáltan. A vitára a közösségi irányelvek vonatkoznak.