Az Amerikai Egyesült Államok politikáját az elmúlt napokban a külpolitikai válságkezelés, a nemzetközi diplomáciai csúcstalálkozók és a közelgő félidős választásokra készülő belföldi intézkedések határozták meg. Donald Trump elnök mérleget készített eddigi ciklusa eredményeiről: hangsúlyozta nyolc – állítása szerint általa lezárt – konfliktus sikerét, beleértve a gázai helyzetet és Irán urándúsítási kapacitásainak megsemmisítését, miközben az angol nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánította. A külpolitika frontján a Közel-Kelet és a nagyhatalmi kapcsolatok állnak a fókuszban. Irán közvetítők útján friss békefeltételeket továbbított Washingtonnak, miután Teherán válasza határozza meg a konfliktus lezárásának esélyeit. Ugyanakkor a Bloomberg jelentése szerint az Irán elleni háború kimerítette az amerikai fegyverkészleteket, ami miatt a szövetségeseknek – köztük az Ukrajna támogatásán dolgozó európai államoknak – éveket kell várniuk a megrendelt rakétarendszerekre. Ezzel párhuzamosan Washingtonban gazdasági és kereskedelmi egyeztetések zajlanak a kínai delegációval, megalapozva a Donald Trump és Hszi Csin-ping közelgő csúcstalálkozóját. Latin-amerikai irányban is történnek lépések: Trump New Yorkban tárgyal Venezuela ügyvivő elnökével a nemrégiben megkötött jelentős energetikai megállapodást követően. A belpolitikai és gazdasági modernizáció terén az elnök jelentős bejelentést tett a technológiai szektorban: egy új, mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsoportot hoz létre, és úgynevezett „MI-cárt” nevez ki a jövőbeli fejlesztések felügyeletére, bár a részleteket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.