Az RS Audikban jellemzően annyi a szerénység, mint imában a káromkodás - mindegy, hogy a külsőről, a belsőről vagy a technikai oldalról beszélünk. Pusztító jószágok ezek, amik rettegést és gumiport reggeliznek a töménytelen benzin mellé és szerencsére ez a villamosítás korában sem sérült. Sőt, az Audi úgy döntött, hogy az elektromos rendszerek nyers előnyei túlmutatnak a hátrányokon, így a friss RS5 kamionnyi súlya ellenére is pusztító szerszám, míg számomra az RS3 nyújtja a meztelen megőrülést. Talán bennem van a hiba, de 400 lóval sokkal jobban élveztem a Hungaroringet, mint 639-cel és el is magyarázom, hogy miért.