Andy Burnham brit miniszterelnök szerint lehetséges a tárgyalás az Európai Unióval a brit és az uniós állampolgárok szabad mozgásának kétoldalú helyreállításáról.

A munkáspárti kormányfő a The Sunday Times-nak adott interjújában úgy fogalmazott: „őszinte tárgyalásokra, nagyon tényszerű, bizonyítékokra alapozott vitára” van szükség az EU-val erről a kérdésről.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek mindehhez elválaszthatatlanul kötődnek.

Burnham a mostani interjúban ugyanakkor kijelentette: a brit EU-tagság idején az uniós országokból letelepedési szándékkal érkezők zömmel - bár nem minden esetben - olyan fiatalok voltak, akik néhány évet eltöltöttek Nagy-Britanniában, azután hazamentek.

Hozzátette: ez ugyanígy működött az EU más országaiban letelepedett britek számára is.

A lap felidézi, hogy Burnham az utóbbi időben több „lehetőséget” is felvetett az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer szorosabbra vonására, és ezek közül nem zárta ki az újbóli teljes jogú brit EU-tagságot sem.

A brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt nemrégiben tartott éves kongresszusán kijelentette, hogy a csaknem hét évvel ezelőtti Brexit több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.

Burnham a lehetőségek közül nem zárta ki, hogy Nagy-Britannia az EU vámuniójához vagy egységes belső piacához csatlakozik, és azt sem, hogy belátható időn belül ismét népszavazást írjanak ki a brit EU-tagságról, bár hivatalosan érvényben van az a munkáspárti álláspont, amely szerint nincs napirenden Nagy-Britannia visszatérése az EU-ba.

Az interjúban ugyanakkor kizárta Nagy-Britannia csatlakozását az euróövezethez vagy a schengeni térséghez, és kijelentette, hogy ilyen javaslattal soha nem fog előállni.