Szerdán először ülésezett a gyermekvédelmi rendszer válságát kivizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság, amely előtt a Tisza Párt által delegált tagok sajtótájékoztatót tartottak.

A bizottság tiszás elnökét megkérdezték arról, hogy milyen ügyeket terveznek vizsgálni, és hogy ezek között szerepel-e a Szőlő utcai ügy.

Diószegi Judit azt válaszolta, hogy nem egyedi ügyeket fognak vizsgálni, hanem a rendszer hibáit fogják keresni, amelyek ahhoz vezettek, hogy a gyermekvédelem egészének működése tartósan elégtelenné vált.

Az elnök arról beszélt, hogy 21 ezer, a szakellátásban élő gyermek védelmében a teljes rendszert át kell világítaniuk, meg kell vizsgálniuk a finanszírozási problémákat, az intézményi és fenntartói hibákat, illetve azt a panaszmechanizmust, amelynek révén a gyermekek jelenthették, ha bántalmazás vagy szexuális bántalmazás áldozativá váltak.

Diószegi azt mondta, hogy nem csak a múlt hibáinak feltárása a céljuk, jogalkotási és intézményi változtatásokra is javaslatot akarnak tenni.

Hozzátette, hogy a jövőben egyetlen gyermekvédelmi jelzés sem maradhat következmények nélkül.

Ehhez meg kell hallgatni az elmúlt időszak meghatározó szereplőit, szakembereket, intézményvezetőket, fenntartókat, illetve politikai döntéshozókat. „Az állam évek óta tudott arról, hogy 21 ezer gyermek milyen problémáktól szenved, mégsem születtek olyan döntések, amelyek megvédték volna őket.

A legfontosabb kérdések, hogy ki és miről tudott, arról mikor szerzett tudomást és miért nem történt azonnali beavatkozás” – mondta.

Emlékeztetett, hogy egy 2021-ben készült vizsgálat szerint a szakellátásban minden ötödik gyermek elszenvedett valamilyen bántalmazást, a gyermekvédelmi gyámoknak pedig mintegy fele tudott szexuális bántalmazásról.

Az MTI azon kérdésére, hogy áldozatokat is meghallgatnak-e, azt felelte, a konkrét személyekről a bizottság dönt majd.

A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló parlamenti határozat szerint a bizottság célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása.

A vizsgálat kiindulópontja, hogy több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, miközben a nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya, az intézmények alulfinanszírozottsága, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait.

A vizsgálóbizottságnak 2026. december 31-ig jelentést kell készítenie, amely elfogadásához az Országgyűlés többségének igen szavazata szükséges.

A jelentésnek tartalmaznia kell többek között a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így a meghallgatott személyek nyilatkozatait, továbbá a gyermekvédelmi rendszer reformjához szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

Az Országgyűlés május végén döntött öt vizsgálóbizottság létrehozásáról , amelyek hatásköreit jelentősen megerősítették.

Például, aki nem jelenik meg a bizottság előtt, az harmadszorra már összesen több mint 2 millió forintra büntethető, sőt a bizottság elnöke elrendelheti, hogy rendőrök vezessék elő.

Elsőként Toroczkai László hívta össze a végrehajtási visszaélésekkel foglalkozó vizsgálóbizottságot.

The post Politikai döntéshozókat is meg fog hallgatni a gyermekvédelmi vizsgálóbizottság first appeared on 24.hu .