A mesterséges intelligencia szabályozásának évek óta húzódó kérdése az elmúlt hetekben vált igazán égetővé.

Egymás után jelentek meg azok a beszámolók és kiberbiztonsági jelentések, miszerint a legerősebb AI-modellek képesek kitörni a zárt környezetükből, hierarchikus csoportokba szerveződnek, egymással kommunikálnak, és így garázdálkodnak szabadon az interneten: embereket tévesztenek meg, és céges rendszereket törnek fel.

Mivel mindezeket amerikai cégek (főként az Anthropic és az OpenAI ) modelljei hajtották végre, sokakban felmerült, hogy talán itt az ideje, hogy egy demokratikus ország nekiálljon szabályozni az egyelőre korlátozott károkat okozó, de potenciálisan katasztrófához vezető AI-rendszereket, aminek első lépése a kiszámíthatatlan modellfejlesztések felfüggesztése lenne.

Erre azonban – a luddizmussal való vádaskodáson túl – jellemzően az a reakció, hogy az egyre szorosabb globális AI-versenyben az amerikai cégek nem fékezhetnek önsorsrontó módon, mert azzal csak a legnagyobb vetélytársat, Kínát hoznák helyzetbe.

Scott Bessent pénzügyminiszter szeptember elején úgy fogalmazott : ha Kína átvenné a vezetést a mesterséges intelligencia területén, akkor onnantól már semmi más nem számítana. „Nincs holnapután, ha Kína nyer” – mondta.

De nézzük, mi minden történt bő egy hét alatt: Szeptember 3-án Bernie Sanders vermonti szenátor és Greg Casar texasi képviselő bejelentette a Ban Artificial Superintelligence Actet: a törvényjavaslat végleg betiltaná a szuperintelligens AI létrehozását, az élvonalbeli (frontier) AI-fejlesztéseket pedig addig fagyasztaná be, amíg létre nem jön az annak ellenőrzéséhez szükséges szövetségi szabályozás.

Ugyanezen a napon mutatta be az OpenAI a GPT–6 Astrát, a cég eddigi legfejlettebb (nyilvános) modelljét, amely másnap kezdett szélesebb körben elérhetővé válni; az OpenAI saját biztonsági besorolása szerint ez az első modellje, amely elérte a kritikus kiberbiztonsági képességszintet.

Szeptember 4-én a Fehér Házban arról kérdezték Donald Trumpot, hogy aggasztja-e, hogy az AI kicsúszik az irányítás alól és kibertámadásokat indít, amire az elnök – Bessent nyilatkozatával összhangban – azt válaszolta : „Nem, nagyon szorosan követjük.

Vezetünk Kína előtt AI-ban, és aki megnyeri az AI-versenyt, az nyer.

Azé a hatalom.

Ez nagyobb dolog, mint az internet.

Ez forradalom.” Szeptember 6-án Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója már arról beszélt , hogy az általános mesterséges intelligencia (AGI) megérkezett, és ezt a véleményt az OpenAI több kutatója is hangoztatta .

Szeptember 8-án három amerikai kormányügynökség, az NSA, a CISA és az FBI közös riasztást adott ki arról, hogy hat kínai AI-cég ipari léptékben másolja (szakszóval: desztillálja) az amerikai modelleket a kínai kormány tudtával.

Ugyancsak nyolcadikán este Jacob Coxon, az Anthropic kutatója bejelentette a felmondását, és azt állította , hogy az iparág felelőtlenül rohan az önmagát fejlesztő, az emberiségre veszélyes szuperintelligencia felé.

Szeptember 12-én Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója közzétett egy esszét , amelyben azt írja, hogy lassítani kell az AI-modellek fejlesztésének ütemét.

Órákon belül Sam Altman, az OpenAI vezére egyetértését fejezte ki, és azt írta : ahogy az Anthropic, úgy az OpenAI is beenged független külső értékelőket a céghez.

Demis Hassabis, a Google DeepMind alapítója szerint Amodei esszéje előremutató, de a részleteken még dolgozni kell, míg a SpaceXAI részéről Elon Musk annyit írt : Dariónak igaza van.

Bár minden amerikai szereplő Kínával szemben határozza meg az amerikai AI-szabályozás szükségességét, arról keveset lehet hallani, hogy mit gondol minderről Kína.

Pedig a kínai AI-fejlesztések sem csak fű alatt zajlanak: az ország internethatósága szeptember elején adott jelentést az AI legnagyobb kockázatairól (köztük a kontrollvesztésről), és maga Hszi Csin-ping elnök is beszélt arról a nyáron, hogy az AI-t emberi kontroll alatt kell tartani.

Más kérdés, hogy AI-biztonság és kontrollvesztés alatt egészen mást értenek Kínában: a nyugati szuperintelligencia-rettegés helyett inkább az az elsődleges félelem, hogy az állam veszítheti el az uralmat a katonai rendszerek és a kritikus infrastruktúra felett, vagy hogy a technológia felborítja a társadalmi rendet.

Hamarosan alkalom nyílik, hogy átbeszéljék a dolgot: szeptember 24-én Hszi Csin-ping Washingtonba érkezik, és a tervek szerint a Trumppal közös csúcs előtt a két ország külön is leülne tárgyalni az AI biztonságáról – ez lenne az első olyan hivatalos amerikai–kínai tárgyalás Trump visszatérése óta, amely kizárólag a mesterséges intelligenciáról szól.

Nem ígérkezik könnyű tárgyalásnak: az USA évek óta zárja el Kínát a legfejlettebb chipektől, miközben a modelljeik másolásával, kvázi lopással vádolja a kínai techcégeket – Peking szerint viszont ez csak ürügy arra, hogy szankciókkal sújtsák és elnyomják a kínai versenytársakat.

A lassításról már szinte konszenzus van, de kevés a vállalás ]]>