Mohácsi győzelme után, szeptember elején Szulejmán bevonult Budára, és több mint egy hónapot töltött a Magyar Királyság fővárosában.

Várta a magyarok hódoló követségét, miközben katonái nemcsak a várost dúlták fel, de széltében-hosszában pusztították a vidéket.

Október volt, mire végre elindult hazafelé, ennek során pedig az oszmán had az ország középső területeit, a Duna-Tisza közét rabolta, fosztogatta végig, szpáhik és akindzsik tízezrei falvakat borítottak lángba, a lakosságot megölték vagy elhurcolták.

Történészeink becslése szerint Szulejmán szultán 1526-os hadjárata során szűk másfél hónap leforgása alatt 150 ezer magyart gyilkoltak meg vagy hurcoltak el a törökök – erről szólt az előző rész a mohácsi csatát bemutató sorozatunkból .

A folytatásban a régészetnek adjuk át a szót.

Hol zajlott pontosan a csata, mi segítette a helyszín meghatározását?

Milyen horrorisztikus módon mészárolták le az oszmánok a hadifoglyaikat?

Hol rejtőzhet mintegy 14 ezer hősi halott sírja?

Bertók Gábort , az ismert tömegsírok egyikének feltárását is vezető régészt, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatóját kérdeztük.

Nem adtuk harc nélkül – érkezik a könyv a mohácsi csatáról A 24Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagyívű cikksorozatunkra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török-magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.

Golyókkal, fegyverekkel, patkókkal megszórt terület The post Hullahegyeket építhettek a kivégzett hadifoglyokból Mohácson first appeared on 24.hu .