Eddig ismeretlen kriptát találtak a keszthelyi Szent Miklós-kápolnában – írja az MTI a régészeti ásatások vezetőjének tájékoztatása alapján Orha Zoltán régész-muzeológus arról számolt be, eredetileg a kápolna felújítását megelőző feltárások miatt kezdtek kutatásba az elmúlt hetekben, és számukra is meglepetés volt, hogy eközben a szentély alatt egy kriptára bukkantak négy koporsóval.

A szakértők szerint a temetkezési hely kora egyelőre vitatott, elképzelhető, hogy a 18. században készült, de az sem kizárt, hogy jóval korábbról, a 14. századból származik.

A koporsók viszont bizonyosan a 18. századból származnak, feltehetőleg elhunyt nemeseket helyezhettek bennük nyugalomra 1717 és 1775 között, köztük egy gyermeket.

A zaol.hu tudósítása szerint a fenyőfából készült koporsókat egyelőre nem nyitották fel, így azt sem tudni, hogy bennük milyen állapotban őrzödtek meg a maradványok, illetve találhatók-e bennük sírmellékletek.

A Göcseji Múzeum ismertetője alapján a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolna eredetileg a középkori Szentmiklósszeg falu temploma volt, amely a 13. század végén vagy a 14. század elején épülhetett.

A kápolna különleges értékét adják a 14. század végére datálható gótikus freskói, köztük Magyarország legnagyobb kiterjedésű, külső falon fennmaradt középkori falképegyüttese.

Az épület a török kor után barokk stílusban épült újjá, majd a 20. század elején historizáló átépítésen esett át, amikor Vaszary Kolos bíboros temetkezési helyévé alakították.

A középkori falképeket csak a 2000-es években fedezték fel a vakolat alatt.

További régészeti híreink alább olvashatók: Megfejtették a Hitler főhadiszállásán talált csontvázak rejtélyét Ókori mészárlás áldozataira bukkantak Nagysurányban Felnyitottak egy 1500 éves szarkofágot Horvátországban The post Titkos kriptát fedeztek fel egy keszthelyi kápolnában first appeared on 24.hu .