Augusztus 24-én Tomori Pál a lovasaival győzelmet aratott a felvonuló szultáni had előőrsén, majd visszahúzódott Mohács mellé, a király táborához.

Szulejmán szultán roppant hada egynapi járóföldre lehetett, II.

Lajos király ezért minden nap csatarendbe állította a katonáit, harcra készen várták az ellenséget.

Nehéz terepet választott az oszmán vezetés, Eszékről egyenesen Mohácsra tartottak „toronyiránt”, erőiket kénytelenek voltak három részre osztani, lassan haladtak egymást követve.

Napra pontosan 500 évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én végre mozgás támadt a láthatáron: Ibrahim nagyvezír érkezett meg a ruméliai sereggel.

Dél már bőven elmúlt, a nagyvezír táborverésre adott parancsot, a magyarok is úgy gondolták, közeledik a sötétség, késő már harcba bocsátkozni.

Nem adtuk harc nélkül – érkezik a könyv a mohácsi csatáról A 24Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagyívű cikksorozatunkra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török-magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.

Első körben megfutamítottuk a törököt Tomori azonban meglátta a lehetőséget, miként a csata legfőbb krónikása, a keresztény seregben harcoló Brodarics István kancellár írja: „a csatát semmiképpen el ne halasszák, kisebb a veszély most, mintha másnap az egész haddal kell szembeszállniuk.

Semmi kétség, hogy győzni fognak!

E szóra a király nyomban megfúvatta a kürtöket, és a harsonazengéssel, dobpergéssel együtt kiáltás, vagy jobban mondva ének szállt fel a mieink ajkán: Jézusnak, Üdvözítőnknek nevét hívták régi szokás szerint.” Délután 4 óra környékén a magyar balszárny lovassága az ellenségre zúdult, az hátrálni kezdett, majd az egyébként túlerőben lévő ruméliai lovasság megfutott.

Rohamra indult a tartalék is a királlyal, de a török ágyúk és a janicsárok tűzfalát nem tudták áttörni.

Közben megérkezett Szulejmán szultán serege és az anatóliaiak, kiteljesedett a körülbelül háromszoros oszmán túlerő.

A magyarok egyik rohamot vezették a másik után, vissza-visszavonulva, hogy a török ágyúk hatósugarán kívül rendezzék soraikat – itt írtunk erről részletesen.

Órákig tartott az öldöklés, a keresztények eltökéltségét mutatja, hogy a középkorban kiemelkedően magas veszteséget szenvedtek, a sereg fele halt hősi halált .

Egész Közép-Európa átalakult II.

Lajos menekülés közben életét vesztette, a csata után Szulejmán megszállta Budát, az oszmán had másfél hónapos magyarországi tartózkodása alatt embertelen pusztítást végzett , Győrtől Zimonyig, Eszéktől Egerig feldúlta az országot.

Szulejmán ezt követően számos alkalommal vezetett hadjáratot a Magyar Királyságba, 1541-ben elfoglalta Budát, és megkezdte a királyság középső, később Hódoltságnak nevezett területének megszállását.

A mohácsi csata és az ország szívének elvesztése nemcsak a magyar történelmet terelte máig ható módon más mederbe, hanem egész Közép-Európát átalakította.

A mohácsi csata 500. évfordulójára külön cikksorozattal emlékezünk a 24.hu-n a téma legnevesebb kutatóinak közreműködésével, és már előrendelhető az eredményeket összegző, térképekkel és forrásokkal kiegészített könyv is Mohács: nem adtuk harc nélkül Magyarországot címmel a BookLab Kiadó gondozásában.

Vállalkozásunk kiemelt célja a Moháccsal kapcsolatos tévhitek eloszlatása, a csata, valamint előzményeinek és hatásainak bemutatása úgy, ahogy azt ma a legfrissebb kutatások fényében látjuk.

A mohácsi csatát bemutató sorozatunk eddig megjelent részei Szörnyű ellenség jelent meg Magyarország határán, a király védekezni kényszerült Egy darabig úgy tűnt, Hunyadi virtusa megmenti Európát Mátyás király nem kereste a balhét, mindig csak visszaütött Ulászló hajszolta Mohácsba Magyarországot?

Agyvérzése miatt tűnhetett alkalmatlannak Ulászló királyunk Mohács előtt nyoma sem volt országvesztő széthúzásnak Szulejmán kelepcébe akarta csalni Lajos királyt Magyarország már Mohács előtt elveszett Törökök vagy oszmánok támadtak Magyarországra?

Szulejmán világuralkodónak tartotta magát Rablóbandákat szabadítottak Magyarországra az oszmánok A magyar gyerekeket nehéz volt megtörni, nem szívesen vitték őket janicsárnak Profi katonák, irigylésre méltó haderő védte Magyarországot Mohácson Valódi szuperhatalom támadt Magyarországra A francia királynak köszönhetjük a mohácsi tragédiát? „Siessetek, gyorsan!” – Így hívta sorsdöntő csatára a magyarokat a király Árstopot vezettek be a mohácsi csata előtt Miért egy pap vezette a magyarokat a sorsdöntő csatában?

Senki nem akart Eszékre bezárkózni és meghalni Megvertük a törököt a Mohács előtti napokban Mohácsi csata: az elején úgy tűnt, győztek a magyarok Parasztok temették mocsárba a magyar királyt Meggyalázták a mohácsi csata magyar fővezérének holttestét Százötvenezer magyart öltek meg és raboltak el Mohács után Hullahegyeket építhettek a kivégzett hadifoglyokból Mohácson Magyarország volt a sárkány, aminek egy levágott feje helyett kettő nőtt Szulejmán megalázta a magyar királyt és elvette a Szent Koronát The post Sorsdöntő ütközetbe indultak a magyarok – ma 500 éve vívták a mohácsi csatát first appeared on 24.hu .