Az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága ismételten aggodalmát fejezi ki a menedékjoghoz való hozzáférést korlátozó intézkedések meghosszabbítása miatt, ugyanakkor üdvözli a kormány azon vállalását, hogy felülvizsgálja az ország menekültügyi szabályozását – olvasható keddi közleményükben.

A magyar kormány közelmúltbeli döntése értelmében a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” 2026 végéig hatályban marad.

A szabályozás továbbra is lehetővé teszi, hogy a rendőrség egyedi vizsgálat nélkül, gyorsított módon Szerbiába kényszerítse át azokat a személyeket, akiket a belépési vagy tartózkodási szabályok megsértése miatt tartóztatnak fel, beleértve azokat is, akik háború vagy üldöztetés elől menekülnek – idézi fel az ENSZ-szervezet.

A Helsinki Bizottság pedig arra emlékeztet, hogy az Európai Unió Bírósága már 2020-ban kimondta, hogy a 2016-ban bevezetett gyakorlat sérti az uniós jogot, és mivel Magyarország az ítéletet nem hajtotta végre, az uniós bíróság 2024-ben 200 millió euró átalányösszeg, valamint a jogsértés fennmaradásának minden napjára további egymillió euró megfizetésére kötelezte az országot. „A bírság mértéke mára 1 milliárd euró fölött jár.

Ezt a nekünk megítélt forrásokból vonja folyamatosan az Európai Bizottság.

Mai árfolyamon ez körülbelül 370 milliárd forint.

Több mint kilencszerese annak az összegnek, amelyből a kormány idén mintegy 400 ezer rászoruló gyereknek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást ad” – írja a Helsinki.

Álláspontjuk szerint nincs szükség a szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” további fenntartására, annak jogalapja is hiányzik.

A válsághelyzet megszüntetése nem jelentené a határvédelem feladását, nem kellene lebontani a határkerítést vagy ellenőrizetlenül befogadni az országba érkező külföldieket.

Éppen ellenkezőleg: lehetőséget teremtene arra, hogy visszatérjünk a jogszerű határ- és idegenrendészeti eljárásokhoz.

A magyar jogvédők úgy érvelnek, hogy „a határkerítés a válsághelyzet megszüntetése után is megmarad, a rendőrség hatékonyabban őrizheti a határt, és továbbra is felléphet azokkal szemben, akik jogellenesen lépnek be vagy tartózkodnak Magyarországon.

A különbség az lenne, hogy az elfogott embereket nem automatikusan kényszerítenék át Szerbiába, hanem a hatóság megállapítaná személyazonosságukat, ellenőrizné adataikat és azt, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban, majd egyedi eljárásban döntene arról, hogy mi történjen velük.

Aki nem jogosult Magyarországon maradni, azzal szemben továbbra is lehet idegenrendészeti eljárást és kiutasítást alkalmazni.

Aki pedig nemzetközi védelmet kér, annak kérelmét az uniós és magyar jog szerint kell megvizsgálni.” Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is elismeri az államok jogos érdekét a határok hatékony igazgatásában és az irreguláris migráció kezelésében, de súlyos aggodalommal tölti el őket, hogy a jelenlegi szabályozás számos, háború vagy üldöztetés elől menekülő, védelemre szoruló személyt továbbra is megfoszt attól a lehetőségtől, hogy Magyarországon ténylegesen hozzáférjen a menedékjogi eljáráshoz.

Az UNHCR álláspontja szerint ezek az intézkedések jelentősen korlátozzák a menedékhez való hozzáférést és a menedékkérés jogának gyakorlását.

Nincsenek összhangban a visszaküldés tilalmának elvével sem, amely megtiltja, hogy bárkit olyan országba vagy területre küldjenek vissza, ahol üldöztetés, fegyveres konfliktus, erőszak vagy más súlyos emberi jogi sérelem veszélyének lenne kitéve.

Az ENSZ-szervezet ugyanakkor „nagyra értékeli, hogy Magyarország továbbra is szolidaritást vállal az ukrajnai háború elől menekülőkkel, és arra kéri a magyar kormányt, hogy a védelemhez és a menedékhez való hozzáférés alapelveit valamennyi biztonságot kereső ember esetében következetesen alkalmazza, származási országuktól függetlenül.” Az UNHCR üdvözli a kormány vállalását, hogy a következő hetekben felülvizsgálja a menekültügyi keretrendszert.

Utóbbiról valóban beszélt Magyar Péter, csakhogy az ő fideszes toposzokat felhasználó retorikájában a menekültek szempontjai nem számítanak.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az igazságtalan napi 1 milliós uniós bírságot olyan új magyar szabályozással kerülné ki, amely „egyszerre védi Magyarország határait és a magyar emberek pénzét”. ]]>