Peter Thiel, Donald Trump egyik legbefolyásosabb techmilliárdos szövetségese, október 12-én egy nashville-i zártkörű előadáson azt mondta az iráni háborúról, hogy „szkeptikus vagyok vele kapcsolatban, szerintem nem kellett volna megtennünk.

Rengeteg hibát követtek el” – derül ki a Politico által október 21-én közölt felvételből.

Miután a november 3-i félidős választáson a demokraták a képviselőházat és a szenátust is megszerezték, J.

Vance alelnök egy hosszú X-bejegyzésben kertelés nélkül azt írta : „A vereségünk oka a háború.” Vance, akit eddig a 2028-as republikánus elnökjelölés nagy esélyesének tartottak, ezzel nyíltan eltávolodott Trump második ciklusának egyik legfontosabb döntésétől.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Thiel, a Palantir társalapítója bírálja a kormányt: szeptember végén egy podcastban már arról beszélt, hogy Trump második kormányát nem túl okos, de nagyon lojális emberekkel töltötték fel.

A Politico október 22-i hírlevele szerint Thiel a négyrészes nashville-i előadássorozat zárásaként azért mindenkit megnyugtatott, hogy Trump valószínűleg nem az Antikrisztus, de ha az amerikaiak 2028-ban rosszul választanak, akár maga az Antikrisztus is hatalomra kerülhet.

A korábbi, szeptember 28-i és október 5-i alkalmakon a Politico beszámolói szerint Barack Obamát és XIV.

Leó pápát azzal vádolta, hogy a mesterséges intelligenciától való félelmekből próbálnak politikai tőkét kovácsolni, de a pápáról azt is állította, hogy az AI-jal akarja elterelni a figyelmet az egyház gyermekbántalmazási botrányairól.

Az Antikrisztusról szóló előadásait Thiel 2023 óta viszi városról városra, San Franciscótól Párizson és Rómán át Nashville-ig, és bár mindegyik zártkörű, a felvételek rendre kiszivárognak.

Ahhoz azonban, hogy érthető legyen, miért tartja egy techmilliárdos Amerikát a Római Birodalom utolsó formájának, amelynek bukásával a világnak is vége, és miért számít egyáltalán, hogy miket hord össze a PayPal társalapítója egy szabadkőműves székházban Tennessee-ben, előbb érdemes tisztázni, hogy ki is valójában Peter Thiel.

A PayPal-maffiától a Fehér Házig Thiel 1967-ben született Frankfurtban, de már az Egyesült Államokban nőtt fel, ahol a Stanford Egyetemen filozófiát és jogot tanult, majd az 1990-es évek második felében a dotcom-boom idején találta meg a helyét, először befektetőként, később szoftvercégei révén. 1998-ban Max Levchinnel közösen indította el azt a pénzügyi techcéget, amelyből 2000-ben Elon Musk X.com-jával egyesülve megszületett a PayPal, amit aztán az eBay 2002-ben 1,5 milliárd dollárért vásárolt meg.

Az alapítók és a korai munkatársak köréből nőtt ki az úgynevezett PayPal-maffia, ami nem egy konkrét bűnszervezetet takar, inkább arra utal, hogy milyen befolyásra tettek szert a techvilágban a cég egykori munkatársai – Thiel és Musk mellett többek közt Reid Hoffman, a LinkedIn alapítója, David Sacks, Trump AI- és kriptoügyi tanácsadója vagy a YouTube alapító triója.

Thiel 2004-ben a Facebook első külső befektetője lett, és egészen 2022-ig bent ült a cég igazgatótanácsában is, a nevéhez kötődő legfontosabb cég azonban valószínűleg a Palantir, amelynek 2003-ban társalapítója volt.

A Palantir olyan szoftvereket fejleszt, amelyek kormányzati és vállalati adatbázisok óriási mennyiségű adatát kapcsolják össze és elemzik – a mesterséges intelligencia intenzív használatával –, és a félelmetes mennyiségű adatból mintázatokat, kapcsolati hálókat rajzolnak ki.

A cégbe a CIA kockázatitőke-ága, az In-Q-Tel is beszállt, ma pedig a Pentagonnak, a hírszerzésnek és a bevándorlási hivatalnak, az ICE-nak is dolgozik – utóbbinak 2025-ben közel 30 millió dollárért kezdett a kitoloncolásokat segítő rendszert fejleszteni (a Qubiten már 2018-ban is írtunk arról , hogyan figyelték évekig titokban New Orleans lakóit a Palantir technológiájával).

Az AI-láz az utóbbi két évben az egekbe repítette a cég árfolyamát, így Thiel vagyona a Forbes becslése szerint ma 30 milliárd dollár fölött van, kockázatitőke-alapja, a Founders Fund pedig korán befektetett a SpaceX-be, az Airbnb-be és az Anduril nevű haditechnológiai cégbe is. ]]>