November 9. és 20. között több mint 190 ország állam- és kormányfői, miniszterei és magas rangú tisztviselői gyűlnek össze a törökországi Antalyában az ENSZ éves klímakonferenciáján.

Bár a COP31 csúcstalálkozónak Törökország ad otthont, a tárgyalások elnöki tisztét – egyfajta kompromisszumos megállapodás részeként – Ausztrália látja el, mivel mindkét ország pályázott az elnöki posztra – írja a brit Guardian.

A 2015-ös párizsi megállapodás 196 eredeti aláírója közül a legfeltűnőbb hiányzó az Egyesült Államok, mivel Donald Trump elnök korábban kiléptette az USA-t a szerződés hatálya alól.

A tervek szerint a delegációk az „igazságos átmenet” (just transition) és az éghajlatvédelmi intézkedések konkrét finanszírozási programjainak részleteiről tárgyalnak, de terítékre kerül a hulladék problémája, a körforgásos gazdaság megvalósítása, a metánkibocsátás csökkentése, az élelmezésbiztonság javítására és a globális elektrifikáció felgyorsítása.

Ismert, hogy a COP28-on született megállapodás a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásról”, de a kontraktus nem tartalmazott konkrét határidőt, de menetrendet sem.

A klap szerint ugyanakkor A feszült és törékeny geopolitikai polikrízis ellenére a COP31 akár eredményesebb is lehet a korábbi klímacsúcsoknál.

Sikerülhet például tető alá hozni a fejlődő országok klímafinanszírozását.A Guardian emlékeztet rá, hogy az év elején több mint 60 ország, köztük az Egyesült Királyság, az EU és több tucat fejlődő ország gyűlt össze Kolumbiában, hogy a „fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadás” konkrétumairól tárgyaljanak, e program megvalósításának a COP31-en lendületet adhatnak a saját országaikban -- így Brazíliában, Kanadában, Szerbiában, Magyarországon -- kormányra kerülő politikai mozgalmak.

Lapértesülések szerint a klímacsúcson az amerikai kongresszus számos prominens tagja, üzletemberek és civil szervezetek képviselői is részt vesznek, így – a Fehér Ház távolmaradása ellenére – lesz amerikai jelenlét.

Bár úgy tűnik, Trump szándéka az, hogy az Egyesült Államokban a lehető legnagyobb mértékben támogassa a fosszilis tüzelőanyagokhoz kötődő érdekeket, az Iránnal szembeni háborúja nyomán tartósan magas olajárak a megújulókat erősítik.

Bár erős turbulencia tapasztalható a nemzetközi kapcsolatokban az az energiabiztonság, amely a decentralizált, megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelésből fakad vonzóbbá teheti az átállást.

A Guardian kommentárja szerint mindezt misem jelzi jobban, minthogy Kína olajimportja mintegy 12 százalékkal csökkenhet az idén az elektromos járművek tömeges elterjedése miatt, megújuló energiaforrásokon alapuló termelőkapacitása pedig mára meghaladta a szénalapú termelését. ]]>