Cikkünk frissül… Megérti a szakszervezetek kritikáit , és a kormány is magasabb béremelést szeretne – jelentette ki a 2027-es költségvetésről szóló keddi sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.

Elismerte, hogy egyes területeken még a 25 százalékos felzárkóztatás sem lenne elegendő, de a lehetőségekhez mérten igyekeznek rendezni a béreket.

Elmondása szerint az új büdzsé a felelős gazdálkodásra és a 6000 milliárd forintos uniós forrásra épül.

Kiemelte, hogy az idei várható 1,6 százalékos és a jövő évi 3 százalékos infláció mellett a 15–20 százalékos nettó bérnövekedés jelentős reálbér-emelést jelent a közszférában, még ha a több évtizedes lemaradást nem is lehet egyetlen év alatt pótolni.

A miniszterelnök, aki Kármán András pénzügyminiszterrel állt az újságírók elé, kifejtette, hogy a fegyelmezett költségvetési politika és a hiány csökkentése már jövőre százmilliárdos, a ciklus végére pedig ezermilliárdos megtakarítást eredményez az államadósság kamatterhein.

Az így felszabaduló forrásokat az egészségügybe, az oktatásba és a szociális szférába csatornázzák be.

Valódi fedezet kell az ígéretek mögé A felvezetőben elhangzottak szerint az új vezetés átvette az előző évek megoldatlan problémáit, a 2027-es költségvetést pedig fedezet nélküli ígéretek helyett számszaki realitásokra és felelős alapokra helyezik.

A megfogalmazott célok között szerepel a magyar vállalkozások támogatása, a vidéki közösségek megerősítése, valamint a külföldön élő fiatalok hazacsábítása.

A miniszterelnök reggeli, a Kossuth Rádiónak adott interjújához hasonlóan elmondta, hogy a kormány kivéreztetett költségvetést és tönkretett gazdaságot vett át, de az új büdzsé az igazságosságot és a fejlődést szolgálja, így 2027-től szinte minden magyar jobban jár.

Ennek kapcsán bejelentette az egyszámjegyű szja bevezetését, a minimálbérnél 2,5 millió ember adócsökkentését, a családi pótlék megduplázását, továbbá egy több mint 600 ezer embert érintő kétszámjegyű béremelést.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetést nem lehet olyan ígéretekre alapozni, amelyek mögött nincsen valódi fedezet.

A kormány a magas hiány csökkentését és a régiós elmaradás felszámolását ígéri A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egyetlen év alatt nem lehet minden felhalmozott gazdasági problémát és eladósodást megszüntetni, de a büdzsé stabil alapokat ad, és a kormányzati ciklus végéig, 2030-ig elkötelezetten dolgoznak a vállalások teljesítésén.

Kármán András pénzügyminiszter bemutatta a megörökölt költségvetési helyzetet, kifejtve, hogy intézkedések nélkül 8,3 százalék lett volna a GDP-arányos hiány, de a kiadások visszavágásával és az uniós források felszabadításával idén 7,5 százalékra várható a deficit.

A pénzügyminiszter rámutatott, hogy az előző négyéves ciklusban a magyar GDP-növekedés mindössze 1,2 százalék volt, miközben Lengyelországban 9,5 százalékos, Horvátországban pedig 12,5 százalékos bővülést értek el.

Kármán András kiemelte azt is, hogy 2008 óta sem a családi pótlék, sem a minimálnyugdíj összege nem emelkedett, miközben az ország fizette a legmagasabb kamatterheket az Európai Unióban.

The post Magyar Péter a költségvetésről: Megértem a szakszervezetek kritikáit first appeared on 24.hu .