A magyar kormány harmadszor is blokkolta Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, és csak akkor hajlandó feloldani a vétóját, ha Kijev előrelépést mutat fel az országban élő magyar kisebbség jogainak védelmében – írja a Kyiv Post .

Az Európai Unió Tanácsának a bővítéssel és az EU-hoz csatlakozó országokkal foglalkozó munkacsoportja (COELA) kedden tartotta első ülését a nyári szünet után.

Az Ukrajinszka Pravda a European Pravda brüsszeli forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország megtagadta az Ukrajna 2. és 3. tárgyalási klaszterére vonatkozó átvilágítási eredmények jóváhagyását.

A döntés megakadályozza, hogy a Tanács továbblépjen a klaszterek hivatalos megnyitásának előkészítésével, mivel ehhez mind a 27 uniós tagállam egyhangú támogatására van szükség.

Amíg Ukrajna nem teszi meg a szükséges lépéseket a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos kétoldalú kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében, a magyar kormány nem támogatja az ország EU-csatlakozási folyamatának következő szakaszát, vagyis nem járul hozzá a klaszterekkel kapcsolatos előrelépéshez – írta kedden az Ukrajinszka Pravda.

A júliusi üléseken a magyar kormány kizárólag Moldova esetében járult hozzá a 3. klaszter előmozdításához.

Az uniós országok többsége (az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország vezetésével) ellenezte Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatának szétválasztását, így végül egyik ország ügyében sem született döntés.

A következő COELA-ülést szeptember 2-án, szerdán tartják, az Ukrainska Pravda értesülései szerint azonban Ukrajna és Moldova nem szerepel a napirenden.

A 2. klaszter az EU belső piacát, míg a 3. klaszter a versenyképességet és az inkluzív növekedést foglalja magában.

Magyarország korábban blokkolta az Ukrajnára vonatkozó 2–6. klaszter technikai előkészítését, de később feloldotta vétóját a 6. klaszter esetében, ami a kül- és biztonságpolitikát, a kereskedelempolitikát, valamint a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat fedi le.

A magyar kormány egy közös EU-s levél kiküldését is késleltette, az a két ország csatlakozási kérelmével foglalkozott, miután az uniós kormányok június 15-én hivatalosan megnyitották Ukrajna és Moldova számára az 1. klasztert, az ún. „Alapok” klasztert.

Magyarország korábbi miniszterelnöke, Orbán Viktor – aki ellenezte Ukrajna uniós tagságát, és rendszeresen az ukrajnai magyar kisebbség jogai miatti aggodalmakra hivatkozott – hosszú éveken át blokkolta az első klaszter megnyitását.

Azóta Magyar Péter szemmel láthatóan más megközelítést alkalmazott, és június elején végül megkötötte Ukrajnával az általa „történelmi megállapodásnak” nevezett egyezséget, ami hivatalosan garantálta a kárpátaljai magyar közösségek oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogait.

Ennek ellenére – bár Magyarország július elején hozzájárult ahhoz, hogy az EU hivatalos levelet küldjön Kijevnek és Kisinyovnak a 6. csatlakozási klaszter megnyitására irányuló eljárás elindításáról, a fennmaradó négy klaszter esetében fenntartotta blokkoló álláspontját.

Ezzel késlelteti Kijev törekvését arra, hogy előrelépjen a csatlakozási tárgyalások még hátralévő fejezeteiben. ]]>