A Franciaországból érkező, vandalizmust, történelmi épületek pusztulását és rendőrök sérüléseit bemutató felvételekre hivatkozva állt ki a szigorú magyar migrációs politika mellett Magyar Péter a vasárnap reggel közzétett Facebook-posztjában . „Ezen értelmetlen rombolást és igazolhatalan erőszakot látva, talán már mindenki számára érthető, hogy Magyarország miért képviseli a lehető legszigorúbb fellépést a migráció kapcsán, és miért nem fogunk semmilyen nyomásra lazítani a külső határaink védelmén és a bevándorlási politikánkon” – írta a miniszterelnök.

Azt ugyanakkor nem említette, hogy a tüntetések a megélhetési költségek emelkedése miatt robbantak ki.

Magyar szerint a legutóbbi uniós csúcson egyértelművé vált, hogy „Európa döntő többsége felébredt”, és szakítani akar a korábbi, megengedő politikával.

Hozzátette: „Reméljük még nem későn.” A bevándorlással kapcsolatban a csúcs után a miniszterelnök a 444-nek azt mondta, a napi egymillió eurós bírság ügyében már a tárgyalások véghajrájában járhatnak, és reméli, hogy az uniós költségvetés elfogadásáig, még az idén megállapodás születik.

Méltánytalannak tartja, hogy Magyarországnak a határvédelem miatt kell fizetnie, és azt mondta, az Európai Bizottság elnökével folytatott egyeztetésen sikerült a tanácsi következtetésekbe foglalni az illegális migráció „instrumentalizációjának” ügyét.

Posztjában Magyar békés tüntetés és az erőszakos cselekmények közötti különbségről is írt. „A békés és jogszerű tüntetés, valamint a vandalizmus és erőszak teljesen más dolog.

Az első alapjog, a második pedig súlyos bűncselekmény” – írta, majd a posztot azzal fejezte be: „Az az Európa, amelyet mindannyian szeretünk, ma óriási bajban van.

A mi feladatunk is, hogy segítsük megőrizni a gyerekeinknek és az unokáinknak az öreg kontinenst a világ legszerethetőbb helyének.

Európa számíthat Magyarországra.

Teljes szolidaritásomat fejezem ki a francia nemzettel.” A Franciaországban szombaton országszerte 800 ezren, Laurent Nuñez belügyminiszter szerint 550 ezren tüntettek.

Párizsban 110 ezren vonultak utcára.

A tiltakozásokat az egykori sárgamellényesek és diákok hirdették meg , de több városban ultrabaloldali csoportok csaptak össze a rendőrökkel, középületeket támadtak meg, gyújtogattak és üzleteket fosztogattak.

Nuñez tájékoztatása szerint mintegy négyszáz rendbontót vettek őrizetbe.

Több városban is voltak rendbontások, Limoges-ban például felgyújtották a 143 éves városházát.

A mostani demonstrációkat többhetes diáktüntetések előzték meg Franciaországban, amelyeket az iskolai oktatás körülményei miatt szerveztek.

A rendőrök és a tüntetők közötti összecsapások időnként erőszakba torkolltak: a hónap elején egy 15 éves fiúnak egy robbanás következtében leszakadt a keze. ]]>