Látványosan nem vált be az a képviselői gárda , amelyiket a Fidesz április végén a parlamentbe küldött.

Úgy tudjuk, ezért az év végéig jelentősen átgyúrnák a Fidesz parlamenti frakcióját, és várhatóan megszabadulnak azoktól, akik a 12 éves korlátozás miatt „ már nem látnak perspektívát ” a munkájukban, és ez az aktivitásukra is kihat.

Pedig már ők sem pontosan azok az emberek, akiknek a Fidesz országos listája alapján kellett volna bejutnia.

A választási vereség után az addigi pártelit nagy része inkább fel sem vette a listás helye alapján járó mandátumát.

Orbán Viktor akkor ezt azzal magyarázta, hogy „ akik most bejutottak a parlamentbe, azok nem azok az emberek, akikre ott szükségünk lesz ”, mert ők a Fidesz győzelme esetén tudtak volna jól dolgozni a parlamentben, ezért „ másfajta emberek kellenek, másfajta képességek, másfajta képviselők ”.

Azóta Gulyás Gergely július közepén lemondott a frakcióvezetésről, két nappal kéősbb Szijjártó Péter pedig a képviselői mandátumáról is lemondott , hogy a BYD középvezetője legyen.

Most a frakción belül azzal számolnak, hogy a jelenleg 44 tagú képviselőcsoport 10–15 százalékát lecserélnék.

Akik hiányoznak a szavazások jelentős részéről, azokkal az új frakcióvezetés hamarosan átbeszéli, hogy biztosan „ belefér-e az életükbe, hogy parlamenti képviselők legyenek ”.

Ilyen elbeszélgetésre számíthat többek között Lázár János is, aki ahhoz képest, hogy a kampány fő arca volt, a vereség óta parlamenti fantommá változott.

Eddig csak csak a szavazások 19 százalékán vett részt.

Azt sem zárják ki, hogy a BYD-hez igazoló Szijjártó Péterhez hasonlóan lesznek még olyanok, akik az ellenzéki lét helyett inkább a magánszférában keresnek munkát.

A távozók helyére olyanokat válogatnának be a Fidesz 272 fős listájáról , akik jártasak a gazdaságpolitikában és az energetikában, fiatalok és jól kommunikálnak, és nem érinti őket a 12 éves mandátumkorlátozás.

Ilyen befutó lehet a listáról például a 34 éves Hortay Olivér is, aki eddig a Századvég szakértőjeként magyarázta nagy megértéssel az Orbán-kormányok energiapolitikai lépéseit.

Ugyanakkor a frakcióvezetésről nemrég lemondott Gulyás Gergelyt arra kérték, hogy maradjon a frakcióban és legyen aktív tagja a közösségnek.

Az pedig már április óta tudható, hogy a korábbi kampányfőnök, Orbán Balázs nyártól EP-képviselő lesz, onnan Szekeres Pál jön haza a helyére.

A személycseréken kívül még az is nagy dilemmát okoz a Fidesznek, hogyan álljon a Tisza által leváltott tisztségviselők pótlásához.

Odáig egyszerű a képlet, hogy az új köztársasági elnök megválasztásába nem szállnak be saját jelölttel, mert önkényesnek tartják azt az eljárást, ahogy egy Alaptörvény-módosítással megszüntették Sulyok Tamás megbízatását.

Ezzel olyan sokat nem vesztenek, mert a kétharmados Tisza-többséggel szemben amúgy sem lenne esélye a jelöltjüknek.

Ha viszont mindenből kimaradnának, azzal a saját mozgásterüket szűkítenék, és a Fidesz további eljelentéktelenedését akcelerálnák.

Úgy tudjuk, ezt a dilemmát a frakció vezetését átvevő Bóka János is felismerte, és olyan köztes megoldásokat igyekszik alkalmazni, amik ötvözik a lázadást és a passzív ellenállást a kollaborálással.

Ezért azt javasolta, hogy például a közmédiát ellenőrző új Független Közmédia Testületbe delegálnának fideszes tagokat, viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökének megválasztásában például nem vennének részt, mert szerintük július elején Koltay Andrást jogellenesen távolították el a testület éléről.

Az új alkotmánybírók megválasztásában pedig csak akkor vesznek részt, ha olyan bírát kell pótolniuk, akinek a megbízatása a régi szabályok alapján szűnik meg, tehát nem úgy, mint annak az öt AB-tagnak, akiknek a mostani Alaptörvény-módosítás miatt kellett távozniuk.

Ugyanakkor a visszakapaszkodásra továbbra sincs jobb ötletük, mint amit Orbán Viktor a tusványosi beszédében felvázolt, vagyis, hogy a kormány hibáiból olyan gazdasági problémák adódhatnak, ami miatt a szavazók nagy tömegben ábrándulnak ki a Tiszából.

Abban bíznak, hogy ezeknek a szavazóknak akkorra majd a kormányzati tapasztalat jut eszébe a Fideszről.

Ugyanakkor a Fideszben sem mindenki ért egyet Orbán Viktorral abban, hogy ez a fordulat már ősszel eljöhet, mert tisztában vannak azzal, hogy a korábbinál támogatóbb nemzetközi környezet még egy ideig segítheti a kormányt a problémák megoldásában.

De ezek a kevésbé optimista fideszesek is abban bíznak, hogy jövő tavaszra már nyitottabb lehet a politikai verseny. ]]>