„Orbán Viktor soha nem szerette a közgazdászokat, nagyívű terveinek rombolóit látta bennük.

Bármit kigondolt, mindig csak azzal jöttek, hogy ezt ezért nem lehet, azt meg azért.

Egy idő után már inkább nem is kérdezte őket.

Jobban szerette a Matolcsy típusú embereket, az olyanokat, akik mernek elrugaszkodni a valóságtól, szeretik a nem tankönyvszerű megoldásokat” – írta le a régi Index egy forrása Orbán Viktor kapcsolatát Matolcsy Györggyel még 2011 őszén.

Matolcsy akkor nemzetgazdasági miniszter volt a második Orbán-kormányban, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ő volt a gazdaságpolitika irányítója is.

Talán ez a magyarázat segít a leginkább megértetni, hogy mi vonzotta Orbánt az unortodox közgazdászban: valójában nem közgazdászt keresett maga mellé, hanem partnert, aki segít megvalósítani a vízióit.

A kapcsolatuk a kilencvenes évek közepéig nyúlik vissza, Orbán már akkor is láthatóan nehezen viselte a hagyományos politika béklyóit, és imponált neki, ha valaki nem a többiek kitaposta úton járt.

Matolcsy György a nyolcvanas évek végén befolyásos reformközgazdászokat tömörítő Pénzügykutató Rt.-ben kezdte a pályafutását, ahol többek között Lengyel László, Surányi György, Csillag István voltak a munkatársai, akikkel szemben Matolcsy nem maradt a baloldali vagy liberális oldalon a rendszerváltás után, hanem az Antall-kormányban vállalt pozíciókat.

Orbánnal annak jobboldali fordulata után kerültek kapcsolatba, és az 1998-as választásokra készülő Fidesz gazdasági programját már Matolcsy jegyezte, aki a Direkt36 cikke szerint azzal keltette fel Orbán figyelmét, hogy az állami ösztönzésben látta a gazdasági növekedés kulcsát.

Matolcsyból a választási győzelem után nem lett azonnal miniszter – Orbán akkor még a konzervatívabb iskolát képviselő Chikán Attilának adta a gazdasági miniszteri posztot, de másfél év után eljött Matolcsy ideje.

Azokban a kétharmad előtti időkben viszont még kötötték a kormányt a valóság szabályai, amelyeket Matolcsy később már nem tekintett kötelezőnek.

Azért már megvalósíthatott egy nagyobb szabású programot, de a Széchenyi terv csak kóstoló volt, az életmű érdemi része 2010-ben kezdődött.

Addigra Orbán és Matolcsy már túl voltak egy szakításon: a két választási vereség után Matolcsy is beállt Orbán bírálói közé, de aztán újra egymásra találtak, és Matolcsy a kormányzásra készülő Fidesz kulcsembere lett.

Olyannyira méghozzá, hogy Orbán egy azóta is sokat idézett nyilatkozatában a jobbkezeként hivatkozott rá: ekkor Matolcsy még alig pár hónapja volt csak nemzetgazdasági miniszter a második Orbán-kormányban, de máris a távozásáról cikkezett a kormánypárti Magyar Nemzet. „Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani” – válaszolta Orbán az erre vonatkozó kérdésekre, sőt, még egy meglepő párhuzamot is mondott: „Mi mindig is úgy gondolkoztunk Matolcsy miniszter úrral, hogy a munkamegosztás közöttünk az úgy fest, mint Németország újjáépítésekor.

Tehát, hogy a miniszterelnök az kvázi Adenauer és a gazdasági miniszter meg kvázi Erhard.

Ez szerénytelenül hangzik, de a struktúra így fest.

Sosem vált meg egyik a másiktól.” A Magyar Nemzet kavarásából is látható, hogy Matolcsynak számos ellenfele volt házon belül is, Orbán azonban kitartott mellette, és ezt meg is indokolta egy évvel később Kötcsén: „Tudja, hogy a jelenlévők közül is sokan kritizálják a tárcavezető irányvonalát.

De a miniszterelnök szerint neki nem közgazdász, hanem gazdaságpolitikus kell, aki el akar és el tud szabadulni a tankönyvi megoldásoktól” – írta a Heti Válasz.

Matolcsynak egyébként volt egy mestere az egyik legismertebb magyar közgazdász, Kopátsy Sándor személyében, aki az államszocializmus idején a tervhivatali apparátusban dolgozva az új gazdasági mechanizmus egyik előkészítője volt.

A fent idézett Index-cikkből kiderül, hogy Kopátsy családi ismerőse volt Matolcsynak, és ő volt a fő ihletője annak a „nem tankönyvszerű gazdaságpolitikának”, amit aztán Matolcsy miniszterként követett, az akkor 88 éves Kopátsyt pedig maga mellé vette tanácsadónak.

Mindezt annak ellenére, hogy Kopátsy már az első Orbán-kormány idején is Matolcsy mellett dolgozott, akkor viszont össze is különbözött Orbánnal, és nem túl pozitívan írt róla a tapasztalatairól szóló könyvében. 2011-ben Kopátsy viszont már újra dicsérte Orbánt és Matolcsy gazdaságpolitikáját a Heti Válasznak.

Orbán bizalma pedig kitartott: a Direkt36 cikke szerint a Fideszben Matolcsyt valamiféle varázslónak látták, akinek folyton támadták az unortodox húzásait, ezek közül azonban több is bejött neki. 2013-ban aztán Matolcsy átült az MNB elnöki székébe, ahol továbbra is partner volt Orbán gazdaságpolitikájában, amiben hasonlóan meghatározó szerepe volt, mint korábban miniszterként: „Ő ugyanis Orbán Viktor szemében az a kiváló ember, aki remekül leszorította a magyar alapkamatot, folyamatosan csökkenti az adósságot, és javított Magyarország külföldi kitettségén a devizahitelek jó időzítésű forintosításával” – írta róla 2016-ban a Figyelő.

Orbánt még az MNB-alapítványok ügye sem zökkentette ki: amikor arról kérdezték, megingott-e a bizalma Matolcsyban a családjához vándorolt százmilliók ellenére, csak annyit válaszolt , hogy „ahhoz égnek és földnek össze kell szakadnia, hogy ez bekövetkezzék.” Ha ég és föld nem is szakadtak össze, Orbán szép lassan mégis elhidegült Matolcsytól, aki 2019-ben még arról álmodozott, hogy visszatér a kormányba.

Orbán azonban inkább Matolcsy ősellenségét, Varga Mihály pénzügyminisztert bízta meg a gazdaságpolitika alakításával: „Orbán ítélőképességét igazolja, hogy az 1998-2000-es bizonytalan időszakban a Járai-Chikán-Surányi-féle megfontolt »három tenor« gazdaságpolitikáját fogadta el.

Majd a 2011-es válság után megértette, hogy a fiskális expanziónak mekkora kockázatai vannak az EU-ban, és a költségvetési politikát az óvatos Vargára bízta” – írta az egykori kolléga, Lengyel László, aki szerint Orbán minden rajongása ellenére mégis csak egy politikai kalandort láthatott Matolcsyban, akit nem lehetett csak úgy előre küldeni a frontvonalba. 2022 végére aztán Matolcsy nyíltan Orbán ellen fordult : ez volt az az időszak, amikor már egyre kritikusabb értékelések láttak napvilágot az MNB-elnöktől a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozóan, körülötte fokozatosan elfogyott a levegő, míg Orbán már egy másik szakember, Matolcsy egykori alelnöke, Nagy Márton kezébe helyezte a gazdaságpolitika irányítását.

Orbán mindezek ellenére szuperlatívuszokkal búcsúztatta régi barátját, amikor annak véget ért a jegybankelnöki megbizatása: „Az örökség, amit az elnök úr itt hagy, a legnagyobbak közé emeli – Széll Kálmánt, Wekerle Sándort, illetve Magyarország első jegybankelnökét, Popovics Sándort kell említenem.

Matolcsy György korszakos gazdaságpolitikus és korszakos jegybankelnök, köszönjük a munkáját” – mondta.

Most, hogy a volt jegybankelnököt gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják, Orbán egyelőre hallgat, a Fidesztől pedig csak annyira telt, hogy elvárják, „hogy a hatóságok pártatlanul, politikai nyomás nélkül folytassák le az eljárást”. ]]>