Élesen bírálta az újraindult Népszabadságot Schmidt Mária hétfő délelőtti Facebook-bejegyzésében.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója felháborítónak tartja, hogy a lap büszkén hivatkozik a múltjára, miközben a kommunista diktatúra fenntartásában meghatározó szerepet játszott.

A történész szerint az újság a szocialista sajtó hagyományait követi az interjúiban is, ugyanis sem Ruff Bálintnak, sem Ursula von der Leyennek nem tettek fel valóban kritikus kérdéseket.

Napra pontosan tíz évvel a megszűnése után újraindult a Népszabadság, amely szerkesztőségi közleményében „Magyarország nagy múltú, meghatározó lapjaként” hivatkozott saját magára.

Ezt kifogásolta hétfő délelőtti Facebook-bejegyzésében Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum volt főigazgatója, aki szerint érthetetlen, hogy nem váltott ki felháborodást a kommunista diktatúra fenntartásában kiemelkedő szerepet játszó lap múltjának ilyen értékelése.

A történész a diktatúra fogalmára is kitért.

Mint írta, nem abban az értelemben használja, ahogyan szerinte a Telex és a 444, vagyis nem arra gondol, amikor más politikai erő van hatalmon, hanem arra a rendszerre, amelyben választások útján nem lehet leváltani a hatalmat.

A Szabad Nép örököseként tekintett magára a Népszabadság Schmidt Mária felidézte, hogy a Népszabadság 1956. november 2-án, a kádári kommunista párt újjáalakítását követő napon jelent meg, felváltva a Szabad Népet.

A történész szerint a lap nevében szereplő szavak sorrendjének megfordítása egyszerre jelképezte a korábbi pártlappal való szakítást és a folytonosságot.

Ennek alátámasztására emlékeztetett arra is, hogy 1958. február 1-jén, a magyar sajtó napján bejelentették: a Népszabadság folytatja a Szabad Nép korábbi évfolyamszámozását.

Az akkori indoklás szerint ugyanis a lap „örököse s egyben utóda a proletárhatalom megteremtéséért és erősítéséért vívott harc” fő letéteményesének, amelyet egyúttal az olvasók százezreinek és millióinak megbecsült és szeretett lapjának neveztek.

Schmidt Mária szerint mindez azt bizonyítja, hogy a Népszabadság a Rákosi-diktatúra egyik leginkább gyűlölt szimbólumának egyértelmű örököseként tekintett saját magára.

A történész arra is emlékeztetett, hogy a lap egészen 1989-ig a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelmondattal jelent meg, míg az újraindult Népszabadság már azzal a szlogennel hirdeti magát, hogy „a világgal változik”.

Schmidt szerint ennek üzenete világos és egyértelmű: „a haza ellenében”.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a magyar médiapiac szomorú látleletének nevezte, hogy a kommunista diktatúra egykori pártlapja, amely megfogalmazása szerint emberéleteket tett tönkre, 37 évvel a rendszerváltoztatás után ismét megjelenhet.

Azt is kifogásolta, hogy mindez szerinte a Népszava rovására történik.

Mint írta, feláldozzák azt a Népszavát is az oltárán, amely közel 150 éves múltra tekint vissza.

Az új Népszabadság interjúit is bírálta Schmidt Mária nemcsak az újraindult lap múltjával, hanem annak újságírói gyakorlatával kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg.

Bejegyzésében azt írta, hogy a Népszabadság a kérdéseket tekintve is folytatja a szocializmus hagyományát, ugyanis sem Ruff Bálintnak, sem Ursula von der Leyennek nem sikerült egyetlen olyan kérdést sem feltenni, amely szerinte ne tartozna az alákérdezés kategóriájába.

A történész ezért arra kérte a liberális olvasókat, hogy olvassák el a Ruff Bálintnak feltett kérdéseket, majd képzeljék el, milyen reakciókat váltana ki, ha ugyanezeket a kérdéseket a Magyar Nemzetben Lázár Jánosnak tennék fel. „A reakciójuk pontosan az, amit most mi érzünk” – zárta hétfő délelőtti Facebook-bejegyzését Schmidt Mária. (MNO)