Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv: újraindul az ország és a főváros vasútfejlesztése!

Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv: Vitézy Dávid és Magyar Péter bemutatta a 3550 milliárd forintos vasúti fejlesztési programot.

Uniós forrásokra építve minden fővonalon néhány éven belül jelentős gyorsul a hazai vasúti forgalom, az áruszállítást pedig kapacitásbővítés és új támogatási rendszer segíti.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium képviseletében Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter , valamint Magyar Péter miniszterelnök közösen mutatta be a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet , amely a következő évtized legnagyobb magyar vasútfejlesztési programja lehet.

A bejelentés helyszíne sem volt véletlen: a két politikus vasúton érkezett a sajtótájékoztatóra, amelyet a felújításra szoruló Rákospalota–Újpest vasútállomáson tartottak.

A helyszín jól szimbolizálta azt a célt, hogy a magyar vasút infrastruktúrája átfogó megújuláson menjen keresztül.

M3-as metró Rákospalota–Újpestig A bejelentett fejlesztések közül az egyik legnagyobb újdonság, hogy meghosszabbítják az M3-as metrót Rákospalota–Újpest vasútállomásig .

A beruházás nemcsak Budapest közlekedését javíthatja, hanem jelentős előnyt jelenthet a váci vasútvonal utasai számára is, akik így gyorsabban érhetik el a belvárost és a főváros más részeit.

Megújul a veresegyházi vasútvonal is A program részeként korszerűsítik a 71-es vasútvonalat , amelynek köszönhetően Veresegyházon keresztül Vác is gyorsabban lesz elérhető vasúton .

A fejlesztés becsült költsége 174 milliárd forint , amelyet elsősorban IKOP Plusz uniós forrásból , valamint Európai Beruházási Bank (EIB) hitelből finanszíroznának.

Átalakul a Nyugati pályaudvar környéke A Nyugati pályaudvar és Rákospalota–Újpest közötti vasúti szakasz szintén jelentős fejlesztéseken megy keresztül.

A Rákosrendező városfejlesztési projekt részeként: korszerűsítik az elővárosi vasúti infrastruktúrát, új vasúti megálló épül, a 3-as villamos új híddal haladhat át a Szegedi út felett.

A beruházás 46,8 milliárd forintos IKOP támogatásból valósulhat meg, a kivitelezés várhatóan 2030-ig indulhat el.

Emellett előkészítik a Nyugati téri felüljáró bontását , valamint a tér teljes felszíni rendezését is a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosprojekt részeként.

A fejlesztések célja, hogy gyorsabbá váljon a Nyugati pályaudvarra érkező és onnan induló vonatok közlekedése, miközben javulnak az átszállási kapcsolatok is.

Egymásra épülő országos vasútfejlesztések A bejelentés alapján nem önálló projektekről, hanem egymásra épülő, országos jelentőségű vasútfejlesztési beruházásokról van szó.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt 3550 milliárd forintból kívánja: megújítani a magyar vasúti infrastruktúrát; felszámolni az évtizedek alatt kialakult műszaki elmaradásokat; korszerűsíteni a járműparkot; növelni a vasút versenyképességét; egységesebb és utasközpontúbb közösségi közlekedési rendszert létrehozni.

Miből finanszíroznák a fejlesztéseket?

A kormányzat tervei szerint a források döntő része európai uniós és nemzetközi finanszírozásból érkezne: 1100 milliárd forint kohéziós támogatás a 2027-es uniós költségvetési ciklusból; 700 milliárd forint RRF-forrás új vasúti járművek beszerzésére; 400 milliárd forint Európai Beruházási Bank (EIB) hitel; 400 milliárd forint koncessziós konstrukcióban megvalósuló fejlesztésekre – várhatóan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti bekötésére ; 950 milliárd forint a 2028–2034-es uniós költségvetési időszak forrásaiból.

Országos Közlekedésszervező jön létre, új alapokra kerül a MÁV működése A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nem csupán több forrást biztosít a magyar vasút számára, hanem átalakítja a teljes közösségi közlekedés működését is .

A program egyik legfontosabb eleme egy új Országos Közlekedésszervező létrehozása, amely a budapesti BKK mintájára egységesen szervezi majd a vasúti és autóbuszos közlekedést.

Az új szervezet feladata lesz: az országos menetrend összehangolása; az egységes digitális jegy- és bérletrendszer működtetése; a valós idejű utastájékoztatás fejlesztése; a szolgáltatási színvonal meghatározása; a vasúti és autóbuszos szolgáltatók szerződtetése.

A terv szerint a MÁV és a GYSEV infrastruktúra-működtetése is teljesítményalapú finanszírozásra áll át .

A jövőben a finanszírozás mértékét többek között a pályák állapota, a lassújelek csökkentése és a menetrendszerűség befolyásolja.

Emellett a vidéki nagyvárosok helyi közösségi közlekedését is szorosabban integrálnák a MÁV–Volán országos tarifarendszerébe , egyszerűbbé téve az átszállásokat és a bérletek használatát. 160–200 km/órás vasútvonalak: a cél az autópályával versenyképes vasút A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik legfontosabb célja, hogy a magyar vasút versenyképes alternatívát kínáljon az autópályás közlekedéssel szemben.

Ennek érdekében a stratégia szerint a fővonalakon legalább 100 km/órás átlagsebességet kell elérni, ami számos szakaszon 160–200 km/órás pályasebességű vasútvonalak kiépítését teszi szükségessé.

A következő években több száz kilométeren valósulhatnak meg ilyen fejlesztések, jelentősen bővítve Magyarország nagysebességű vasúti hálózatát.

Ezeken a vasútvonalakon gyorsulhat a közlekedés A tervek szerint az alábbi fővonalakon is jelentős sebességnövelő beruházások valósulhatnak meg: Pusztaszabolcs–Sárbogárd Pécs–Szentlőrinc Budapest–Szolnok (100a vasútvonal) Budapest–Füzesabony (80-as vasútvonal) Komárom–Almásfüzitő (1-es vasútvonal) Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza Lepsény térsége , ahol második vágány és nagyobb sebesség épülhet ki, lehetővé téve az észak-balatoni vonatok gyorsabb közlekedését is.

Budapest–Szeged vasútvonal , ahol már folyamatban van a Kiskunfélegyházáig tartó fejlesztés.

A cél, hogy a 80 ezer főnél nagyobb városok között a vasút menetideje már ne csak versenyképes, hanem számos relációban gyorsabb legyen az autós közlekedésnél.

A vasúti árufuvarozás is nyertese lehet a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik fontos újdonsága, hogy a személyszállítás mellett kiemelt szerepet kap a vasúti árufuvarozás fejlesztése is .

A stratégia célja, hogy megszüntesse a hálózat legnagyobb kapacitásszűkületeit, és az infrastruktúra-fejlesztéseknél minden beruházás során figyelembe vegyék a vasúti áruszállítás igényeit is.

A program részeként: visszavezetnék az egyeskocsi-fuvarozási támogatást ; ösztönöznék a meglévő iparvágányok használatát; támogatnák új iparvágányok létesítését; javítanák a logisztikai központok vasúti kiszolgálását.

Ez jelentős szemléletváltást jelenthet a hazai vasútpolitikában, hiszen a beruházások nemcsak az utasforgalmat, hanem a gazdaság versenyképességét is szolgálhatják.

Három tram-train rendszer épülhet Magyarországon A tram-train – vagyis a villamosként és vasútként is közlekedő járművek – fejlesztése szintén kiemelt helyet kapott a programban.

A már működő Szeged–Hódmezővásárhely kapcsolat mellett két új rendszer előkészítése kezdődhet meg.

A legfontosabb új fejlesztési irány a Miskolc–Kazincbarcika–Tiszaújváros térsége lehet, ahol a vasúti és villamoshálózat összekapcsolásával a környező települések közvetlen kapcsolatot kaphatnának Miskolc belvárosával.

A cél, hogy a tram-train egyszerre használja ki a vasút nagy sebességét, valamint a villamos belvárosi elérhetőségét, így valódi alternatívát kínálva az autóhasználattal szemben.

Új debreceni főpályaudvar épülhet A program egyik legnagyobb vidéki beruházása az új debreceni főpályaudvar teljes átépítése.

A fejlesztés már korábban is napirenden volt, most azonban a finanszírozási háttér is bekerült a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervbe , így a projekt megvalósítása jóval reálisabbá vált.

A stratégia emellett a vidéki városok kötöttpályás közlekedésének összehangolását is célul tűzi ki, hogy a vasút, a villamos és a helyi közösségi közlekedés egységes rendszert alkosson.

Modern állomások és jobb utasélmény A program nem csupán új vonatokról szól: jelentős hangsúlyt kap az utasélmény javítása is.

A fejlesztések között szerepel: akadálymentes állomások; korszerű váróterek; új szolgáltatások; kényelmesebb átszállási kapcsolatok; digitális utastájékoztatás és továbbfejlesztett mobilalkalmazás.

A tervek szerint a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás teljes körű felújításon esik át, emellett számos kis- és közepes állomás is megújulhat, megőrizve a magyar vasúti építészet értékeit. 35 új emeletes InterCity és új HÉV-szerelvények érkezhetnek A járműpark megújítása a terv egyik legnagyobb beruházási eleme.

A program szerint beszerzik legalább 35 új emeletes InterCity motorvonatot , amelyek 400–500 utas szállítására lesznek alkalmasak, fedélzeti büférésszel; 42 új HÉV-szerelvényt , amelyek a gödöllői vonalon kívüli HÉV-hálózatot szolgálhatják ki.

Az első új InterCity motorvonatok várhatóan 2030 körül állhatnak forgalomba.

Újraindulhat a H8-as és H9-es HÉV-vonal összekötésének tervezése is, amelyet korábban leállítottak.

A többi HÉV-vonal teljes korszerűsítése közel 400 milliárd forintos uniós támogatással valósulhat meg.

Akkumulátoros vonatok válthatják fel a dízelmotorokat A stratégia fontos eleme a hibrid és akkumulátoros motorvonatok beszerzése is.

A mintegy 95 milliárd forintos program elsősorban a nem villamosított vasútvonalakat érinti, például: Balmazújváros–Füzesabony; Rétszilas–Szekszárd–Baja; Kazincbarcika–Ózd; Hatvan–Salgótarján–Somoskőújfalu.

A cél, hogy a jelenleg átlagosan 43 éves MÁV-járműpark átlagéletkora 2035-re a felére csökkenjen .

Nagysebességű vasút és Kelenföld–Nyugati alagút: a következő korszak előkészítése A nagysebességű vasút is szerepel a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben, ugyanakkor ez már inkább hosszú távú beruházás.

A koncepció szerint az új vonal Székesfehérvártól északra, Mór térségén keresztül Győr irányába haladna, tehermentesítve az 1-es, 20-as és 30-as vasútvonalakat .

A következő években elsősorban a tervezési munka zajlik majd. 2030-ig elkészülhet: a nagysebességű vasút terve; a Kelenföld–Nyugati vasúti alagút engedélyezési és előkészítési dokumentációja.

A tényleges megvalósítás azonban várhatóan már a 2030 utáni időszak , akár 2050 egyik meghatározó közlekedési beruházása lehet. fotó: Magyar Kormány The post Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv: újraindul az ország és a főváros vasútfejlesztése! appeared first on magyarvasut.hu .