Irán azzal fenyegeti a térség országait, hogy célba veszi az érdekeltségeiket és a Hormuzi-szorost elkerülő olajszállítási útvonalakat is, ha csatlakoznak az Egyesült Államok Teherán gazdasági elszigetelését célzó kampányához.

A The Guardian tudósítása szerint Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács új vezetője az állami televíziónak adott interjújában azt mondta: azokat a szomszédos országokat, amelyek részt vesznek az amerikai „gazdasági háborúban”, Irán ellenségnek tekinti.

Rezaei szerint Teheránnak ráadásul vannak még ki nem játszott lapjai.

Eddig csak amerikai katonai célpontokat támadtak, gazdasági érdekeltségeket nem, ez azonban megváltozhat, ha Washington további szankciókkal próbálja ellehetetleníteni az iráni gazdaságot.

Ebben az esetben az Irán körüli amerikai olajipari és más vállalatok is célponttá válhatnak – mondta.

A keményvonalas Rezaei az 1980–1988-as iraki–iráni háború nagy részében az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka volt.

Ebben a hónapban került a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács élére, kinevezése pedig része annak a személycseresorozatnak, amelyet Teherán politikai és katonai irányvonalának további keményedéseként értékelnek.

Az iráni fenyegetés azután érkezett, hogy Donald Trump újabb kampányt hirdetett az ország gazdasági elszigetelésére, és súlyos gazdasági következményeket helyezett kilátásba minden olyan államnak, amely továbbra is kereskedik Teheránnal.

Az Egyesült Államok hónapok óta célzott szankciókkal próbálja elvágni Irán finanszírozási forrásait, a Hormuzi-szorosban fenntartott tengeri blokáddal pedig az iráni olajexportot igyekszik visszafogni.

Washington más országokat is megpróbál bevonni a gazdasági nyomásgyakorlásba.

Kína, Irán egyik legfontosabb stratégiai partnere elutasította az amerikai kezdeményezést, mondván, a szankciók nem fogják rendezni a közel-keleti konfliktust.

Az Egyesült Arab Emírségek viszont a múlt héten további értesítésig felfüggesztett minden kereskedelmi és pénzügyi tranzakciót Teheránnal.

Teherán eközben Ománnal tárgyal a szoros kezeléséről, Rezaei szerint pedig az áthaladásért díjat is szednének.

A február 28-án Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított háború közben lassan fél éve tart, érdemi rendezés nélkül.

A júniusban megkötött tűzszünet összeomlott, Irán pedig továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, amelyen a háború előtt a világ olajellátásának nagyjából ötöde haladt keresztül.

Trump az elmúlt napokban többször is azt állította, hogy a blokáddal az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonta a Hormuzi-szorost.

Pénteken már „amerikai területként” beszélt róla, szombat este pedig olyan térképet osztott meg, amely „új amerikai területként” jelölte a stratégiai fontosságú vízi útvonalat.

Egyelőre nem világos, hogy viccelt, vagy komolyan gondolta .

A hónapok óta tartó konfliktus miatt más országok már azon dolgoznak, hogyan lehetne csökkenteni a Hormuzi-szorostól való függést.

Emmanuel Macron francia elnök és Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceg várhatóan a szaúdi vezető vasárnap kezdődő párizsi látogatásán tárgyal az alternatív útvonalakról.

A tervek között az Omán Öblön kívüli kikötőinek nagyobb kihasználása, a szaúdi és más térségbeli olajvezetékek kapacitásának növelése, valamint új vasúti összeköttetések kiépítése is szerepel, írja a The Guardian. ]]>