„A Mars egy nagyon poros hely” – foglalta össze a problémát Scott VanBommel bolygókutató, egy október végén megjelent tanulmány vezető szerzője, amiben a kutatók a vörös bolygó porának összetételét vizsgálták – illetve azt, hogy a por milyen kihívást jelent, ha majd ember érkezik a Mars felszínére.

Ehhez a Perseverance több dolgot is vizsgált, egyebek mellett azt, hogy a jelenleg használt űrruhák anyaga hogyan bírja a marsi gyűrődést.

Ehhez a marsjáró apró anyagmintákat is vitt magával – a kutatók tanultak az Apollo-küldetésekből, amelyeknél a Hold felszínén található regolit károsította a szkafanderek anyagát és összekarcolta a sisakot, a ruha anyagán megtapadó por pedig szénanátha-szerű tüneteket okozott az űrhajósoknak, amikor belélegezték.

A Perseverance fedélzetén elhelyezett anyagminták 1645 marsi nap alatt sem károsodtak, ami jó hír, de úgy tűnik, hogy a por belégzése a Marson sem használna az ember egészségének.

A ruhát kíméli, az embert nem A különbség a porszemek alakjában és méretében van: míg a Holdon élesek a szemcsék, a Marson lekerekítettek és apró szeműek.

VanBommel szerint ennek az az oka, hogy a porszemeket a Marson évmilliárdok óta koptatja a szél – ami a ruha épségének szempontjából jó hír, más szempontból viszont aggasztó.

A legkisebb porszemek alig 100 nanométeres átmérőjűek, ami azt jelenti, hogy belélegezve képesek át-agy gáton, és komoly egészségügyi kockázzatot jelenthetnek.

A kutatók elemzték a por összetételét is: az anyag VanBommel és a tanulmány társszerzője, Abigail Knight szerint perklorátokat, ként, vasat és szilícium-dioxidot tartalmaz.

Ezek egyike sem veszélyes, ha az ember csak rövid ideig van nekik kitéve, hosszabb távon viszont már okozhatnak problémákat, márpedig ha egyszer sikerül embert juttatni a Marsra, a küldetés hosszú időn át fog tartani.

VanBommel szerint éppen ezért érdemes előre felkészülni a küldetés kihívásaira: ide tartozik a por vizsgálata is, a mostani kutatás ismeretében ugyanis a kutatók a por összetételének megfelelően tervezik majd meg az űrruhákat, a bázist és a légszűrőket.

VanBommel szerint a kutatók eddig is tudták, hogy a por problémát fog okozni a Marson, a friss kutatás viszont segít azt is megfogalmazni, hogy pontosan milyeneket.

Az még mindig nem világos, hogy mikor indulhat majd az első emberes küldetés a bolygóra: Elon Musk először 2024-et, aztán 2028-at emlegetett céldátumként, a NASA jelenleg azzal számol, hogy legkorábban valamikor a 2030-as években kerülhet sor a misszióra. ]]>