Cáfolta a Magyar Tudományos Akadémia, hogy a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) okozná a hazai aszályokat vagy csökkentené a csapadékmennyiséget, írja az Agrárszektor .
A Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter által a nyár folyamán kezdeményezett , mostanra elkészült akadémiai jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a 2018 óta országosan működő rendszer jégverést enyhítő hatása sem igazolható – igaz, nem is zárható ki.
A technológia lényege, hogy talajgenerátorok segítségével ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe.
Ezek a részecskék a feláramlások révén a zivatarfelhőkbe kerülve mesterséges jégképző magokként funkcionálnak.
A beavatkozás célja, hogy a felhőkben lévő nedvességen több, ám így kisebb méretű jégszem osztozzon, amelyek ideális esetben még a felszín elérése előtt elolvadnak, mérsékelve ezzel a mezőgazdasági és egyéb anyagi károkat. 23 fotó Ez derül ki az MTA jelentéséből Az elmúlt évek, és különösen a történelmi léptékű 2026-os nyári aszály miatt a közvéleményben gyakran felmerült , hogy a generátorok elfújják a felhőket, és ez felelős a csapadékhiányért.
Az MTA kutatói ezt cáfolják.
A magyarországi éghajlati adatok 170 éves idősorából jól látszik, hogy a száraz és csapadékos periódusok természetesen váltják egymást a Kárpát-medencében.
Az idei nyár a mérések kezdete óta a legszárazabb volt hazánkban, de ez egy egész Európát érintő időjárási anomália része, nem pedig a helyi, mesterséges beavatkozás eredménye.
A fizikai törvényszerűségek szintén azt támasztják alá, hogy a rendszer nem felelős a szárazságért.
Egy átlagos zivatarfelhő mozgási energiája és vízgőztartalma olyan hatalmas, hogy a talajgenerátorok kibocsátása ehhez képest elhanyagolható.
Ahhoz, hogy a felhőbe juttatott ezüst-jodid megakadályozza az esőcseppek kialakulását, a jelenlegi kapacitás sokszorosára lenne szükség.
Bár a csapadékot nem csökkenti, a tanulmány legkritikusabb megállapítása szerint a JÉGER eredeti céljának sem nagyon felel meg. tehát a jégkárok érdemi mérséklése is kétséges.
A 2014 és 2026 közötti meteorológiai radaradatok elemzése nem mutatott ki jelentős visszaesést a zivatarok jégveszélyességében, így a nagyobb méretű jégszemekkel járó viharok gyakorisága nem csökkent.
Bár a kutatók szerint a technológia elméleti alapjai valósak, a tényleges hazai eredményességet eddig nem sikerült tudományosan igazolni.
Sokan tartanak attól is, hogy a levegőbe jutó ezüst-jodid talajban történő felhalmozódhatnak.
A hazai mérések azonban egyelőre nem igazolnak országos szennyezést.
A becslések szerint a kijuttatott anyag mennyisége rendkívül alacsony koncentrációnövekedést okozhat, amely kristályos szerkezete miatt biológiailag nem felvehető a növények számára.
A generátorok közelében, a talaj legfelső, néhány centiméteres rétegében azonban célszerű lenne további célzott méréseket végezni, hangsúlyozták.
Mindezek alapján az MTA szigorúbb állami fellépést javasol.
Jelenleg Magyarországon az időjárás-módosító berendezések telepítése és működtetése ugyanis nincs bejelentéshez kötve.
Ez a szabályozatlanság utat nyit a tudományosan megalapozatlan technológiák terjedésének, miközben táptalajt ad a különböző álhíreknek is.
A kutatók ezért azt szorgalmazzák, hogy a meglévő rendszereket tegyék bejelentéskötelessé, az újak engedélyezését pedig kössék kötelező hatástanulmányokhoz.
Kapcsolódó Halálos fenyegetéseket kaptak a jégkár elleni rendszer kezelői, leállnak a munkával Sokan a jégkármérséklő rendszert hibáztatják az Alföldet sújtó aszály miatt.
The post A JÉGER okozta az aszályt?
Az MTA pontot tett a vita végére first appeared on 24.hu .
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.